Ha munkaalapú társadalomról beszélünk, nem mindegy, hogy milyen az a munka
Az ipari és a tudás paradigma különbségei
A tudásalapú társadalmakban sok jelenségre máshogy tekintenek, mint az ipari rendszerekben. Néhány változást mutat az alábbi táblázat. (Sveiby 2001)
A tudástőke egyszerre személyes és közösségi. A tudásmunkában a személyek megosztják a tudásaikat. Ezt csak személyes tudásbirtokosként tehetik. Közösségi, mert a közösség tagjai birtokolják, és mert a tudás létmódja a megosztás. A tömeges tudásmunka új tőkeviszonyt hoz létre a korábbi magántulajdon viszonyai mellett.
Új egyenlőtlenségek. Van, ahol a régi ipari munka társadalmai tudástársadalmakká alakulnak át és a tudással való munka a jellemző. S mert ennek nagy a hozzáadott értéke, jobban meg is lehet fizetni. Ezek a régiók innovációs versenyben vannak másokkal. A verseny lényege, hogy ki tud nagyobb hozzáadott értékű megoldásokat kidolgozni.
Máshol - például Magyarországon - az olcsó munkán alapuló ipari munka társadalmát építik. Amelynek kicsi a hozzáadott értéke. Ez a munka árversenyben van más régiók munkáival, abban, hogy ki tud olcsóbb munkaerőre támaszkodva versenyelőnyre szert tenni.
A tudásalapú társadalom egy komplex rendszer, amelyben minden összetevő hat a másikra, Gazdaság, politika, adózás, innovációs fejlesztések, oktatás egészségügy egységes rendszert alkotnak, amelyben az egészséges, művelt emberek fejlődése a cél. A közoktatás és az egészségügy a legfontosabb befektetéssé vált.
