2014. jún 04.

Több és kevesebb tudás tőke. Milyen munka társadalmát építjük? 5.

írta: Dr Domschitz Mátyás
Több és kevesebb tudás tőke. Milyen munka társadalmát építjük? 5.

3d tudások.bmp

„Minden ember láthatja a technikát, amivel győzelmet aratok – írta Cun Ce-, de amit senki sem láthat, az a stratégia, amelyből a nagyszerű győzelem kibontakozhat”

A korábban bemutatott három dimenziós tőkemodellből indulunk tovább, amelyben a tőke alkotórészei az emberek által alkotott: tárgyak, a szimbolikus - tudás és világunk értékkel teli hierarchikus rendje. Most a tudástőke szerepéről írok.

Tudástőke

A kommunikáció: láttatás.

őznyom.jpgA sorozat harmadik részében példálóztam avval, hogy az ősember megmutatja a fiának az őz nyomát, s azt mondja "Ez itt az őz nyoma". E példában a közlő: láttat olyan perspektívát, amiből „látszik” jelentés. (Miközben sok más is látszik a képen, ami nem jelenti az őz nyomát.) A jelentés jelentése így általánosan fogalmazva:

„lásd így”.

  • A jelentés valaminek a szándékolt perspektívából való láttatása, „észleltetése” „Érzed, hogy füst van?” Itt a füstszagra való fókuszálásra hív fel a mondat. „Egy kicsit sós lett a leves” – ez a komplex ízlelési sós összetevőjére fókuszáltat. Ez is észlelés, ha nem is a szemünkkel történik.
  • s hogy közlésként legyen felfogva… azt is tudatni akarom, hogy tudd, hogy így akarom láttatni veled.

A közlésben egy „láttatás” szándéka van, fel kell ismerni, hogy „azt akarod, hogy így lássam”. A sokféle észlelési lehetőségből a közlés hatására fókuszáljak egy lehetséges perspektívára. A közlés szándéka e perspektívából való látás elérése a hallgatóságban.

A világról alkotott ismereteink e (speciálisan fókuszált) perspektívákra utaló utasítások halmazainak tekinthetők, amelyekkel megtanultuk a világot, s összefüggéseit látni. 

E készségek értelmezhetők a személyekre is és a vállalatokra is.

A (szervezeti) felkészültség - tőke

A vállalat alapvető képessége, több mint a birtokolható termékek, vagy a technológia. Az alapvető képesség inkább ezek forrása. Ezt nem lehet bankba tenni, s nem is tud megjelenni a vállalati mérlegekben. Az alapvető képesség inkább az ezeket megalapozó dolog. 

PRAHALAD.jpgA vállalatok alapvető képességei

C. K. Prahalad idézi a szöveg elején olvasható Szun – Ce gondolatot. Prahalad a vállalati stratégiai gondolkodás egyik meghatározó alakja, arra utal, hogy a látható szervezeti vagyon mögött van egy láthatatlan. Prahalad munkásságában meghatározó volt annak kutatása, hogy az élenjáró vállalatok miért képesek az élre törni, és sokáig az élen maradni. Jelentős az a felismerése, hogy a sikeres vállalatok eredményes termékei mögött a termékeket létrehozó alapvető képességek vannak. Az igazi versenytényezők nem az eredményekben, hanem az azokat létrehozó alapvető képességekben rejlenek.

Az alapvető képességek inkább a technológiák összehangolásának, tudások összehangoltságát, szerves hálózatát jelentik. E felkészültségháló szüli az alapvető termékeket, s az alapvető termékekből sokféle piaci végterméket lehet előállítani.

alapvető képességek.pngA végtermékek változékonyak, az alapvető képesség viszont lassan alakul ki, stabil, ám ezen az alapvető felkészültség-bázison a végtermékek gazdag választéka tud kialakulni. Az alapvető képesség  változatos piacokhoz jelent hozzáférést, e tudás nincs a végtermékekhez kötve, olyan kultúra, amelyre sokféle változatos végtermék gyártható.

Az alapvető képességek három fontos ismérve, hogy:

1. Hozzáférést biztosít különféle piacokhoz azzal, hogy létrehozza a különféle termékeket. Lehet, hogy kialakulása egy speciális termékhez kötődött, de miután kialakult, többféle alaptermék és végtermék alakítható ki e képességekre alapozva.

honda.jpgPrahalad (többek között) a Honda példáját említi, amely eredetileg a motorkerékpárok motorjaihoz és erőátviteli berendezéseihez alakította ki alapvető tudását. Később e tudásbázisra alapozva kiterjesztette termékeit az autók, s később nem autóipari területekre is. Ám végig megőrizte meghatározó alapvető készségeit a motorok és erőátviteli berendezések előállításában.

2. Az alapvető képesség jelentősen hozzájárul a fogyasztó által értékelhető értékekhez. A végtermékek sokfélesége mögött lehetőségeket biztosít méretgazdaságossági, termékskála gazdaságossági, és minőségi szempontokból változatos feladatok elvégzésére.

3. Nehezen másolható, mert bonyolult, s lassan alakul ki, s sok benne az „elmondhatatlan” hallgatólagos tudás , amelyet hordozói úgy tudnak, hogy ennek nincsenek is tudatában. E tudás egyéni hordozói felől nézve hasonló a jó sakkozó tudásához, amely nem logikai jellegű. A jó sakkozó, nem elemzi a helyzetet, majd megalkotja több lépéssorból álló stratégiáját, hanem inkább felismeri a játék komplex-egészleges mintázatait, s e mintázatokra alapozva lép. Malcolm Gladwell szerint az egyéni igazi tudás kialakulásához körülbelül tízezer óra kell. Aki valamilyen területen eltöltött ennyi időt, az már szabadon alkot itt, mert felismeri a mintákat, eszébe jutnak odaillő részletek, s e szabadság mögött tudásának érettsége, integrált hálózattá szerveződése van. Az oktatáskutatók azt is megállapították, hogy minél többet tudunk, annál könnyebben tanulunk, mert az új ismeretek a korábbi ismeretek által egyre jobban megágyazott hálóba illeszkednek. Így illusztrálhatjuk:

AB tudás.pngEleinte például az iskolában megtanulunk „A” és „B” tantárgyakat, s ezeket, mint külön „megtanulandókat” elraktározzuk. Ekkor még nem látunk  „A” és „B” tudás között kapcsolatot.

ABC tudás.pngKésőbb például „C” tantárgy megtanulásával megtanulunk néhány összefüggést C és A és C és B tantárgyak között. C tudással már A és B tantárgyakat is összekötöttük.

ABCD tudás.pngMajd később „D” tudások megtanulása már A,B,C hálóba illeszkedik, s ha megtanulunk pár új összefüggést, rájöhetünk sok addig ismeretlen összefüggésre is A,B,C és D között. Az új tudás egyre jobban beágyazódik, s a régi tudásokat is egyre szervesebb hálóba szervezi. Az is látszik így, hogy

 

minél többet tudunk, annál könnyebben tanulunk, mert annál nagyobb az új tudást befogadó háló.

A szervezetek alapvető képességeit személyek és eszközök, gépek hálózata alkotja.

Amit így megtanulsz, az a személyiséged részévé válik, a tulajdonság - a tulajdonod

a Te tőkéd

 S ez a munka világa mélyén alapvető átrendeződést jelent. marx.jpgA marxizmus alapvető kérdése az hogy

Birtokoljuk e életünk újratermelésének anyagi feltételeit?

De a marxizmus kialakulásakor a termelésben nem látszott lényeginak a szellemi munka, s a tudástőke szerepe. De azóta meghatározóvá vált. S, feltehetjük úgy a kérdést, hogy "Birtokoljuk e életünk újratermelésének feltételeit?" S ebbe bele kell hogy férjen a tudástőke. Amiről már tudjuk, hogy a személyiséghez kötött.

 A tudástőke természete különbözik az anyagi tőkétől.

  • Véges, hogy mennyi tudást tud egy ember elsajátítani. Az anyagi tőke esetében ilyen korlát nincs. Ezért a tudástőke nem halmozható fel olyan mértékben, mint az anyagi.
  • A bonyolult termelésben (világban) a problémamegoldáshoz szükséges tudás több, mint amit egy ember tudhat, ezért rá vagyunk utalva másokra, s a tudást közössé kell tenni. Ez a munka közösségi.
  • Ezért a tudástőke birtoklásában nem lehetnek akkora különbségek, mint az anyagi tőke esetében. A tudásmunka ezért is közösségi.
  • Minden tudásunk más tudások hálójába szövődik bele, s így létezik, s e más tudások ismét más tudásokba illeszkednek, s a mai internetes közösségi háló révén ez már egy globális szövedéket alkot.
  • A tudásomat ha megosztom, még nekem is megmarad, de másoknál többlet keletkezik. A tudásmegosztásból felkészültség többlet keletkezik. S ez a növekedés forrása. Ám ez a növekedés nem terheli pluszban a környezetet.

ember termel_1.png

Nem tűnik el a tárgyakkal történő fizikai munka sem, de erre ráépülnek más munkák. Azért lehet egyáltalán szellemi munka, mert olyan termelékeny a mezőgazdaság és az ipar, hogy annyi élelmet és tárgyat tud előállítani, hogy sokan felszabadulnak a közvetlen élelmiszer-termelés alól. 

A táblázatban a munkák történeti logikai sorozatát láthatjuk.

Logikailag az az első a sorban, hogy az ember eszközt használ.  Erre a használatra épül, hogy készít is ilyet, s a készítésre épül, hogy eszközt készítő gépeket készít, s így tovább, minden további az előzőre épül ... Fordítva nem lehet. Értelmetlen lenne gépgyártás-technológiát művelni, ha nem gyártanánk gépeket, stb.

Az itt lineárisan bemutatott történeti-logikai sorozat nem lineáris. A fizikai tárgyak és a „tudás” jellegű dolgok nem ugyanannak a minőségnek az egymást követő mennyiségei, ez két különböző összetevője a konstrukcióknak. Mindkettőre mondhatjuk, hogy „dolgok”. Mondhatjuk még részben az emberekben hordozott tudásokra is, de nem mondhatjuk az eleven, szándékokkal rendelkező emberekre, (és talán mondhatjuk az emberek viszonyaiban létező oldalra). Ez egy harmadik dimenziója az emberi tevékenységeknek. Így a logikai történeti sorozatot e három dimenzióban kell leírni. (a három dimenziót már bemutattam korábban is, a történet később jön)

A felsorolt konstrukciók egymásra épülnek. Ez az egymásra épültség ad egy történetiséget, még akkor is, ha a valóságos empirikus történeti folyamat nem olyan világosan egymásra épülő, ahogy bemutattam.

A tudás tulajdonosok módosítják a tőke és a hatalom szerkezetét.

 

De a hatalom módosítja a tudást, s a tudástulajdonosok helyzetét. Erről a következő részekben írok.

 Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Forrás:

  • elhavazva.jpgDomschitz Mátyás: "El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) itt
  • Domschitz Mátyás: Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljével. in.: Bajnok Andrea – Korpics Márta – Milován Andrea – Pólya Tamás – Szabó Levente (szerk.) A kommunikatív állapot. Diszciplináris rekonstrukciók. Horányi Özséb 70. születésnapjára. c. kötetben. Typotex, Budapest, 2012.http://www.typotex.hu/konyv/a_kommunikativ_allapot
  • Malcolm Gladwell: Kivételesek. A siker másik oldala. HVG, Budapest, 2009.
  • C. K. Prahalad: Új menedzsment paradigmák felé. Az alapvető képességtől a közös értékteremtésig. Alinea Kiadó – Rajk László szakkollégium, Budapest, 2009
  • Tomasello, Michael: Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó Budapest, 2002.

 Képek:

http://www.thehindu.com/business/ck-prahalad-passes-away/article401904.ece

http://www.classic-british-motorcycles.com/japanese-motorcycles.html

Szólj hozzá

munka kommunikáció együttműködés tudásmenedzsment hálózat változás fejlődés munkaerőpiac információs társadalom tudástársadalom emberi erőforrás tudásszervezet Tudástőke