2014. feb 04.

Cselekvéskoordináció. Hogyan értjük meg egymást? 3.

írta: Dr Domschitz Mátyás
Cselekvéskoordináció. Hogyan értjük meg egymást? 3.

Cselekvéskoordináció

Az előző szövegben bemutatott példák a közös figyelemről maguk is a cselekvéskoordináció példái voltak, a belső reprezentációk koordinálását mutatták be.

Az előzőekben leírt modell segítségével magyarázhatjuk azt is, ahogy az emberek létrehozzák közös tudásaikat. Lehet például ez a közös tudás az összeszokott zenekar tudása is. Vagy egy focicsapatban az a tudás, amely akkor aktualizálódik, amikor a jobbszélső elszalad jobboldalt, s tudja, hogy a középcsatár is szalad középen, mert a középcsatár tudja, hogy a jobbszélső tudja, hogy a középcsatár ott lesz, mikor be fogja adni a labdát, s ezért a középcsatárnak a jobbszélső beadja a labdát és így tovább.

jobbszelso.jpg

A jobbszélső és a középcsatár belső világai között nincs átfedés. Mi akkor a közös? Itt a felek kölcsönösen a problémamegoldás szempontjából kielégítően reprezentálják egymás felkészültségét. A tudásuk közössége úgy értelmezhető, hogy ami az egyikben (sajátvilágában) van, az más, de analóg azzal, ami a másikban van, s ez az analógia segít abban, hogy kölcsönösen kielégítően reprezentálják egymás cselekvését.

Egymás kölcsönös modellezése

jobbszélső_1.pngA „másik” viselkedésének leírása pontosabb, ha a leírás – a másik reprezentációja tartalmazza azt is, hogy a másik is reprezentálja, tartalmazza a közös cselekvést. A focicsapat példájában ezt könnyen be is láthatjuk, a középcsatár tudja, hogy a jobbszélső tudja, hogy a középcsatár el fog szaladni középen, és a jobbszélső be fogja neki adni a labdát. Ezért ezt ábrázolhatjuk így (itt már csak a középcsatár modelljét bemutatva:

A középcsatár miközben a lehetséges játékot (annak egy részletét) reprezentálja, reprezentálja önmagát (KRK) a másikkal (JRK) való lehetséges viszonyban – ez az ábrán a középcsatár reprezentációja. középcsatár.png

De jobb a modellje ha jobbszélsőt is reprezentálónak reprezentálja, olyannak, aki reprezentálja önmagát  a másikkal való viszonyban. Az ábrán JRJK van, s ez a „jobbszélső reprezentációja jobbszélsőben középcsatár szerint” jelentésű és KRJK van, ami a „középcsatár reprezentációja jobbszélsőben középcsatár szerint” jelentésű.

Az a középcsatárban nem átélhető, hogy a jobbszélsőben mi van. Mert nem fér hozzá. Ám azt megteheti, hogy a másik modelljéről alkotott modelljébe „kölcsönadja”, „behelyettesíti”, „beírja” saját belső szándékait, gondolatait, s úgy képzeli el a másikat, mintha az is hasonlóan gondolkodna, reprezentálna, mint ő. És ez jobb reprezentációt, s ezzel sikeresebb viselkedéskoordinációt tesz lehetővé, s ezért gyakran „bejön”. E belső reprezentációk is kipróbálhatók, és a viselkedéssel együtt, az eredmények ismeretében korrigálhatók és pontosíthatók. S az edzéseken éppen ez történik.

S ha képes vagyok reprezentáló másikat reprezentálni, ugyanígy képes vagyok magamra, mint külsőleg láthatóra is gondolni. S ez teszi lehetővé az önreflexiót.

A középcsatár, ha el tudja magát képzelni, mint akit elképzel a jobbszélső, már el tudja képzelni magát külső szemmel. Akkor, is ha ez valójában belső szem, s képzelt a külső. De ez még pontosabb reprezentációk és önreflexiók  lehetőségét rejti és ezen keresztül jobb problémamegoldó felkészültséget.

Mindegyikünk számára a többiek felkészültségeket hordozók, s ha e felkészültségek többek is mint, amit az egyes személyek hordozni tudnak, a többiekkel való együttműködés szükséglete kikényszeríti, hogy reprezentálni tudják egymást. És erre az itt bemutatott módon képesek vagyunk. Így  alakulhat ki a munkamegosztás és a specializáció.

szent_csalad.jpgA munkamegosztáshoz szükséges, hogy problémamegoldás esetén a résztvevők  egymástól funkciókban különböző állapotokat felvehessenek. (jobbszélső, középcsatár) Ez az egyéni tudáshoz képest többlet felkészültség létét teszi lehetővé, úgy, hogy bizonyos felkészültségek az egyiknél vannak, mások a másiknál. Közben a csoport „egész” tudását a csoport hordozza, de nem úgy, hogy minden tagja ugyanúgy részesedik belőle. Én hajtom a vadat, s te lövöd le. Én játszom a basszust, s te a szólót. A felkészültségek differenciálódásának az is a következménye, hogy a nyelvi kommunikációban hordozott felkészültség több mint, amit egy személy tud hordozni, s a csoport egésze hordozhat olyan felkészültségeket, amelyet már egy tagja sem képes egyedül.

Az így differenciálódott személyek közössé tett, megosztott tudása új probléma-megoldási lehetőségeket teremt, amelyek lehetnek sikeresek és kudarcosak, és érvényes lehet rájuk a szelekció elve, s ezért e tudáskombinációk is fejlődhetnek, tökéletesedhetnek az első szövegben bemutatott "dennetti" lények módján, de emberi hordozójuknak nem kell már feltétlenül szelektálódni, gyakran elég, ha felkészültségeiket cserélik ki jobbakra.

A „vadászok veletek” gondolat segítségével kialakulhat így például a „vadászat” több személy által hordozott komplex tudása, ami fokozatosan elkülönülhet az egyes hordozóktól, de nem különülhet el a csoport egészétől. A „kovácsolok apával” cselekvések sorozatából kialakul a „kovácsolás” komplex tudása és így tovább. Így e komplex tudások túlélhetik személyes hordozóikat, mert reprezentációjuk a csoportban van. E munkamegosztásból adódó felkészültségek egymás mellettisége révén kialakulhatnak új és új kollektív  ágensek (csoportok, szakmák, szervezetek, nemzetek, nemzetek közötti szerződések, ezek rendszere, államközösségek). S kialakul az emberiség globális társadalma.

future.jpg

Az ilyen módon leírt komplex felkészültségek az egyes egyének szempontjából külső objektív státusra tettek szert. A kommunikáció intézményei lehetnek ilyen kollektív problémamegoldó komplexek, mint például a modern társadalom fontosabb alrendszerei, amelyek a társadalom egy-egy területén található problémamegoldásokra specializálódtak, ilyenek például a jog, a gazdaság, egészségügy, a művészet, de ilyennek tekinthető minden szervezet is, amely valamilyen speciális probléma megoldására specializálódott felkészültségeket hordoz.

Felhasznált irodalom

elhavazva.jpga szöveg kis változtatással megfelel az "El vagyunk  havazva című könyvem egy részletének. ("El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) http://www.typotex.hu/konyv/domschitz_matyas_el_vagyunk_havazva

Képek:

https://pixabay.com/hu/photos/futball-labdar%C3%BAg%C3%B3-futballista-j%C3%A1t%C3%A9k-1447356/

https://www.flickr.com/photos/paullew/4566949257

https://www.needpix.com/photo/1702878/future-smart-home-data-sunset

Szólj hozzá

közösség kommunikáció együttműködés tudásmenedzsment vita értekezlet gondolkodás rendszer szervezet meeting csapatmunka problémamegoldás emberi erőforrás facilitátor tudásszervezet meetingvezetés vitavezetés Tudástőke hálózati munka