2014. jún 23.

Értelmes és értelmetlen

írta: Dr Domschitz Mátyás
Értelmes és értelmetlen

Milyen munka társadalmát építjük? 9.

Az elidegenedést értelem vesztéskét fogalmaztam meg korábban. Időzzünk az értelemnél még egy kicsit. (ezt a szöveget már egyszer feltettem életvezetési összefüggésben ismételjük, hogy jobban értsük az értelmes munkát is.)

Hogyan találjuk meg az életben az értelmet?

„… arra a kérdésre, mi stimulálja a leginkább a potenciát és az orgazmust, a beérkezett 20000 válasz a legmegbízhatóbb stimulánsként a „romantikát” adta meg, tehát a partner iránti vonzalmat, szerelmet.” E kutatást Viktor Frankl, a logoterápia megalkotója idézi.

kamasutra.jpgA reklámozók szerint a szex az egyike azon dolgoknak, amelyek vonzzák a figyelmünket. Így most adóztunk e kezdéssel a reklám törvényeinek, ám e szöveg mégsem (csak) az orgazmusról szól, de arról igen, ami az idézetben a „megbízható stimuláns” mögött van. Arról a valamiről írok, ami a nemi aktust szeretkezéssé teszi, ami az unalmas tanulásból izgalmas felfedezést csinál, ami a beszélgetést eszmecserévé, a munkát hivatássá, a hatalmat szolgálattá, a karácsonyt az ajándékozás örömévé, ami az életet emberivé teszi. Arról ami az éretlen – kapni akaró- szeretetet adni akaró éretté teszi. Ez az irányultság, önmagunkon kívülre – a másikra - mutat. Az értelemről lesz szó megint.

Azt írja Frankl erről, hogy „az emberi lét mindigis túlutal önmagán, valamire, ami nem önmaga, valamire, vagy valakire: egy értelemre, amit érdemes beteljesíteni, vagy egy másik emberi létre, amellyel szeretettel találkozunk.

help.jpg

Egy ügy iránti szolgálatban vagy egy személy iránti szeretetben az ember önmagát teljesíti ki. Minél inkább feloldódik a feladatában, minél odaadóbb a partnerével szemben, annál inkább ember, annál inkább lesz önmaga. Önmagát megvalósítani tehát igazán csak abban a mértékben képes, amennyire megfeledkezik önmagáról s túllép önmagán. Nem így van e a szem esetében is, melynek képessége a látásra éppen attól függ, hogy nem látja önmagát.”

Ha visszafordítjuk ezt a kezdő példára, akkor nagyobb az örömünk, a miénk is, ha a másik örömére figyelünk. Akkor van inkább potencia problémánk, ha a potenciára figyelünk, s nincs, ha a másikra figyelünk, akkor van orgazmus problémája a nőknek ha ezt akarják, s kevésbé, ha nem.  Ez a látszólagos ellentmondás más területen is megtalálható.  Egy motivációs kutatás szerint azok keresnek több pénzt, akik nem a pénzre koncentrálnak, s azok kevesebbet, akik a pénzre. A legjobban kereső vezetők az alkotásra, a közösségre fókuszálnak, s a motivációs szerkezetükben a hatodik helyen van a kereset. S akik a pénzre koncentrálnak kevesebbet alkotnak, s ezért kevesebbet keresnek.

Korábbi szövegekben arról írtam, hogy az emberek milyen világot képzelnének el, amelyben az unokájuk boldog lenne. Ezt most azzal egészítem, ki, hogy nem érdemes az örömre, a boldogságra koncentrálni, mert akkor az  elillan, mert az öröm a boldogság valaminek a járulékos eleme. Az öröm önfeledt állapotot igényel. Előjön, ha belefeledkezünk valami másba, s elillan, ha rá figyelünk.

Bio – pszicho – szocio automata-e az ember,  vagy ennél több?

brain.jpegA kérdés az értelem kérdése is. Nem könnyű a válasz, mert, ha azt mondjuk, hogy több, akkor könnyen természeten kívüliben keressük a többletet. Ha azt mondjuk, hogy biológiai, pszichológiai, szociológiai folyamatok eredője, akkor kihagyjuk belőle a felelősség, és szabadság élményét. Az automatának nincs szabadsága. Pedig ez mindannyiunk élménye. Ha kihagyjuk, valami lényeges emberit hagyunk ki. Persze van, aki azt mondja, hogy ez a szabadság, a tudatos döntés, sőt a tudatosság is illúzió. Ha már idáig jutottam, nem hagyhatom válasz nélkül a kérdést. Leírok egyet, s nem gondolom, hogy ez a legjobb válasz.

A megismerés kutatásában (kognitív tudomány) egy fontos probléma, hogy csak a saját tudatosságunkról van tapasztalatunk. S ezért a tudomány nehezen talál objektív nézőpontot. Tudjuk, hogy milyen a tudatosság belülről, de nem tudjuk milyen kívülről. Kívülről sose látunk ilyet, csak következtetni tudunk rá. A tudatosságnak van egy olyan hipotézise, ami a kérdésünk fele visz. Automata, vagy ettől több?

Az emberi megismerés moduláris modellje szerint a megismerésben sok automatikus folyamat működik, amelyek ha megkapnak egy nekik megfelelő ingert, akkor beindulnak, s kiadnak egy programozott választ. Ezek lennének a biológiai, pszichológiai automaták. Moduloknak is hívják őket. Lehet például színfelismerő, alakfelismerő, térfelismerő, és sokféle más modulunk, s e modulok sokasága szerint működnénk. Így lenne, ha a világ ingerei mindig ugyanúgy érnének minket.

Galaxy Rising light.JPG

De vannak olyan új problémák, amelyeket egyik modul se tud önmagában megoldani.  Baars modellje szerint ekkor jön létre a tudatosság, amely egy úgynevezett globális munkatér, amely integrálja a modulok működését s e táron keresztül férnek egymáshoz hozzá az önmagukban tudattalan alrendszerek. Az automaták fölött van egy tudatossági rendszer.

Lehetnénk társadalmi automaták is.  Egy sor társadalmi program írja elő, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell viselkednünk. Hogyan viselkedjünk férfiként, nőként, tanárként, diákként, portásként, utasként, buszvezetőként. S ezek mindegyikét szinte soha nem tudjuk egyszerre betartani. Gyakran ellentmondó követelményeket állítanak elénk. S döntenünk kell, hogy melyiket mennyire engedjük érvényesülni, s melyiket kevésbé.

A valós helyzeteinkben egyszerre hatnak biológiai, pszichológiai, s társadalmi programjaink. Ezek bármelyike önmagában rossz válaszokat szülne. Van egy tér, ahol ezek között „igazságot” teszünk. E térben e késztetések találkoznak. E találkozás nem azonos egyikükkel sem. De nélkülük sincs. Rómeó és Júlia találkozása létező esemény. De nincs Rómeó nélkül Júliában, s nincs Júlia nélkül Rómeóban, s anélkül sem, hogy találkoznának. Felettük lévő. De úgy van felettük, hogy nincs nélkülük. E hasonlat szerint az emberit sem kell természetfelettinek gondolni, de nem is lehet visszavezetni bármelyik összetevőjére. Együttességükben jön létre. Szeret(kez)ésünk tágabb rendszer bármelyikünknél. S annál inkább szeret-kezünk, minél inkább átadjunk magunkat benne.  S annál kevésbé, minél inkább magunkat szeretjük.

tudatosság.jpegAz emberit alkotó biológiai, pszichés és társadalmi programok, „automaták” találkozási pontjában létrejön valami, valaki, aki kénytelen dönteni.  Döntésének talapzatát alkotja minden programja, de e talapzatok találkozási pontja nem azonos egyikükkel sem. S itt e döntéskényszerben jön létre a tudatosság, a felelősség és a szabadság. Szabadság, mert nem azonos egyik programmal sem, felelősség, mert mindegyikre  alapoz, és mindegyikre hat. (Van, aki szerint ez illúzió.) Döntéseinknek következménye van biológiai, pszichés és társadalmi állapotainkra. E  lehetséges következmények érzékelésében lakozik az értelem. Az értelmes élet azt jelenti, hogy felelősen élünk ezzel a szabadsággal.

Megsúgja az intuíciónk mondja Frankl. Tőle származik a proaktivitás fogalma, amit Stephen Covey tett széles körben ismertté az önfejlesztő és menedzser irodalomban. Hat ránk a valóság, a külső és belső programok, de az előzőekben kifejtettek szerint e hatások találkozásánál létrejön a szabad döntés lehetősége. Azt írja Covey Frankl-ra hivatkozva, hogy a ránk ható beérkező inger és a rá adott válasz között szabadságunk van.

E szabadságban döntéseket hozunk, cselekszünk. E cselekvéseink meghatározzák – bármilyen kis mértékben is - a világ ezután következő folyását. Eltérül a ránk ható eseménysor. „Gellert kap” tőlünk a világ - szoktam mondani. A legerősebben a saját sorsunkat határozzák meg e döntések. S e döntésekben határozzuk meg azt, hogy kik vagyunk. S ezért e szabadságunk következtében felelősek vagyunk azért, hogy kivé leszünk, s azért, hogy milyenné alakítjuk a sorsunkat. Nem abban, hogy mit kapunk a sorstól, hanem abban, hogy amit kapunk, arra hogyan válaszolunk. Eldöntöttük, hogy kik vagyunk, s eldönthetjük, hogy kivé leszünk.

Hogyan találjuk meg az értelmet?

Azt nem tudja megmondani a logoterápia senki helyett, hogy mi legyen egy egy döntésének az értelme, de abban segít, hogy ezt hogyan ismerjük fel. Azt egy korábbi szövegben írtam, hogy három területen találnak az emberek értelmet, az alkotásban, valamilyen élmény befogadásában, vagy amikor a sors keményen alakít minket. (Az értelmes élet, Sikergondolkodás reneweal 3.) Növelhetjük az értelem iránti érzékeinket, ha jobban hallgatunk az intuíciónkra. Ezt is lehet fejleszteni. Egyszerű is megérteni, mert a döntési szabadságunk és felelősségünk felismeréséről van szó. Néhány szempont az értelem érzékelésének növelésére Frankl és Längle segítségével:

1.    Az értelem kérdése mindig egy átfogóbbra mutat

meeningful life.jpgGyakrabban kérdezzük meg magunktól, hogy ha ezt döntöm, annak mi a jelentősége az élethelyzetem az életem alakulása, a fejlődésem szempontjából. Mi a jelentősége a szeretteim, a kapcsolataim szempontjából. Vállalatvezetők gyakori problémája a beosztott vezetőikkel, hogy nem látnak túl a saját területükön, nem látják az egészet. Kérdezzük meg magunktól, mi a döntésem jelentősége a kollégák, a vállalat szempontjából. Időnként döntünk tágabb összefüggésekről is. S ekkor tegyük fel a kérdést: Mi a jelentősége a városunk, a hazánk, Európa szempontjából. Van, aki figyel arra is, hogy mi a cselekvés következménye a Föld szempontjából. A döntéseink időbeli következményeit is figyelembe vehetjük. ha ezt teszem, annak mi a következménye most, egy hét múlva, pár hónap múlva, pár év múlva. S ha nem teszem mi lesz egy hét múlva, pár hónap múlva, pár év múlva. (Ez utóbbiról szól a 10 - 10 - 10 című könyv). Az értelmesebb alternatíva az, amelyik a teljesebb fele mutat.

2.    Az értelmet nem kell keresni, az előttünk álló lehetőségben van

Az adott szituációból hogyan hozhatjuk ki a lehető legnagyobb értéket? Mi az, amit most kell tennem, hogy ez az érték érvényesüljön? Ez nincs a szituációban, hanem annak egy lehetősége. Mi valósíthatjuk meg ezt a lehetőséget. Az értelmet fel kell ismerni az adott szituáció számunkra adott lehetőségében.  Ezért nem is lehet kigondolni, sokkal inkább fel kell ismerni. E felismerést gyakran gátolhatja is a gondolkodás. Figyelj az intuícióra!

3.    Az értelem kínálat a világban van

Ezt írja Längle, ezt én egy kicsit átfogalmazom. A világgal való találkozásunkban van. S e találkozásban valami megtetszik, csodálatot vált ki, megigéz – ezek az élményértékek. Vagy lehetőség adódik, hogy valamit megtegyünk, létrehozzunk - ez az alkotással kapcsolatos érték. Vagy éppen teher alatt fejlődünk – s ez a beállítódási érték. Mi van most a világomban, ami értékkel tölt el? Mi az, amit megtehetek? Mi az, amihez éppen rám van szükség? Mi az, ami miatt fejlődnöm kell? Persze, ha nehezebb életkörülmények között élünk ezt nehezebb észrevenni. De ekkor meg a beállítottsági érték lehetősége a nagy. Az értelem igényt jelent, vonz, vagy felhív, kihív. S döntünk. S a világ, az életünk változik, s változunk mi magunk. Akkor is, ha nem döntünk, akkor is, ha az értelmetlenebbet választjuk.

4.    Az értelem más dimenzióban van, mint a kényelem, a siker és a jólét

Az értelem a magasabb rendű értékek fele mutat. gyakran teher, kihívás, hogy adjuk fel a kényelmet, hogy beteljesítsünk valamit. Szinte mindig erőfeszítést is igényel. Észrevesszük, ha sokáig a kényelem mellett döntöttünk az értelem rovására, s feltámad a bűntudatunk. S felhív az értelmes cselekvésre. Ilyenkor a cselekvés jobb, mint a bűntudat elfojtása. De van, amikor éppen a pihenés az értelmes, de itt is valami átfogóbb (minimum az egészségünk) érdekében

5.    Nincs minden időre érvényes értelem

Éppen azért, mert a szituációkkal való találkozásainkban rejlik, nem lehet előre kitalálni. Az értelmes élet ezért hajlékony is. Tegnap annak volt értelme. Most meg ennek. Az értelem e jellemzője a szabadsággal is összefügg. Értelmetlen lenne egyszer, s mindenkorra érvényes döntéssel elvenni a későbbi döntési szabadságunkat. De dönthetünk úgy, hogy állhatatosak vagyunk.

6.    Az értelem életkortól és intelligenciától független

Amíg van döntési szabadságunk az élettől kapott ingerre adott válasz megválasztásában, van lehetőségünk a válaszainknak értelmet találni.

A végére hagytam a legszebbet, s a legkihívóbbat:

meaning.jpg

Ne kérdezzük az élettől az értelmet, hanem válaszoljuk.

 Az ember dolga a válasz megtalálása. Benne rejlik emberi természetében, a döntési szabadságában.

Az elidegenedésmentes értelmes munkában túllépünk önmagunkon,

s a teljességet ragadjuk meg.

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Irodalom:

  1. Baars, B. The conscious access hypothesys: origins and recent evidence. Trend in Cognitive Sciences, 6,
  2. Covey R. Stephen: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása az önfejlesztés kézikönyve Bagolyvári Könyvkiadó 2004 Budapest
  3. Frankl, Viktor E.: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben, Kötet kiadó 1996. és Frankl, Viktor E.: Orvosi lélekgondozás. A logoterápia és az egzisztenciaanalízis alapjai. ÚR 1997
  4. Frankl, Viktor E: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben, Kötet kiadó 1996.
  5. Längle, Afried: Értelmesen élni. Jel kiadó
  6. Welch, Suzy: 10-10-10. 10 perc, 10 hónap, 10 év. Tedd rendbe az életed. Kelly Kft, Budapest, 2011

Képek

http://ibnlive.in.com/news/kama-sutra-is-about-sexual--social-relations/141890-40-100.html

http://www.care2.com/news/member/624481658/2778226

http://reslater.blogspot.hu/2012/06/star-light-star-bright-poem.html

http://networkcentric.wordpress.com/2008/12/28/tapping-the-global-brain-to-innovate/

http://ejmmm2007.blogspot.hu/2008/12/mochin-divine-mind-expanded.html

http://www.myspace.com/angellove831/blog/540628238

http://goodlifezen.com/2008/09/15/what-is-the-purpose-of-life/

Szólj hozzá

közösség munka boldogság életmód fejlődés életvezetés bölcselet nevelés értelem értékek coaching önmegvalósítás érzelmi intelligencia elidegenedés motiválás logoterápia