Az első önmagát megörökítő szerves molekula nem volt tökéletes. 

Nem tudott űrhajót építeni, nem jutott fel a Holdra.

Az utódai igen.

Evolúció és innováció

A gondolatainkra is érvényes az evolúció.  Túlélés, reprodukálás, szelekció. Most egy másik filozófus Daniel Dennett gondolataival megyünk tovább. Így szól: az evolúció a „Véletlen” és a „Tesztelő Torony” elve[1] szerint működik. A lények utódai véletlenszerűen többfélék. Többféle szerves molekula, szelekció, a jobbak túlélnek …

Mondok egy későbbi példát. Enyhe tériszonya mindenkinek van. Ha jártunk már  mélység feletti üvegpadlón átélhettünk egy zsigeri borzalmat. Naiv fizikának hívják a pszichológusok ezt az öröklött fizikai tudást a gravitációról. A fákon élő ősünk kapaszkodott az anyjába. Volt aki kevésbé félt, kevésbé kapaszkodott. Ők gyakrabban leestek. Ritkábban nőttek fel, és nem lettek  az őseink. A „Véletlen” „szétszórta” a tériszonyt a lények között és a „Tesztelő Torony”, a gravitáció szelektálta a kölyköket.

A Véletlen és a Tesztelő torony

Minden szakmában van határa a megoldhatónak. De a határok és a megoldások változnak.

Nem kell tökéletesnek lenni a megoldásnak. Legyen elég jó! Sok véletlen és hiba nélkül nem jön újdonság.  Gondolkodom egy problémán, eszembe jut valami, aztán egy másik… több a hülyeség, mint a jó. A rossz gondolatok nélkül nem jutnék el a jókig. Van aki úgy mondja, hogy szeresd a tökéletlen megoldásokat. Az első önmagát valamennyi ideig megörökítő szerves molekula nem volt tökéletes. A Véletlen és a Tesztelő Torony mechanizmusát meg lehet lovagolni.

Tudáskombináció. Ez egy alapelvem a fejlesztő munkában. Példa: Legyen egy olyan egysejtű élőlény, amely a környezetből táplálékot vesz fel, és olyan anyagot bocsájt ki, ami jó egy másik lénynek. De nehezen mozog. A másik meg ostorszerű csapásokkal mozogni tud, és pont olyan táplálékra van szüksége, amit kibocsájt az előző. Az ostoros mozgatni tudja a másikat, és mindkettő nagyobb eséllyel jut táplálékhoz. Együtt életképesebbek. És majd sok-sok Véletlen és Tesztelés révén a szaporodási ciklusuk is összehangolódik. Ettől megint életképesebbek. Végül annyira összeérnek, hogy nem is lehet elkülöníteni, hogy ez két élőlény. Biológusok azt mondják, hogy a sejtjeinkben is régen különböző lények társulása van.

A hagyományos evolúciós modell a versengő és kiválasztódó lényekkel gondolkodott, ma már többen gondolkodnak társulásokon is.

Az élet tudáskombináció. Ma is így van. Nézzük az okostelefonjainkat, hosszú lenne felsorolni, hogy mi minden van benne, ami korábban különböző szerkezetekben volt. A technika története tele van ilyen tudáskombinációs találmányokkal.

A Heron[2] labdában a gőz energiáját használták egy szerkezet forgására. Akkoriban nem hasznosították. A későbbi hasznosításhoz kellett egy (több) más megoldás is, hogy erőgéppé fejlesszék. Például kellett hozzá öntöttvas kazán, hogy fel ne robbanjon a gőz energiájától. De öntött vasat először a középkorban tudtak készíteni. Érdemes összekombinálni a tudásokat, bár a példa azt mutatja, hogy  gyakran nem találkoznak időben és térben a megoldások, de azzal, ami van, érdemes próbálkozni.

Még egy példa Leonardo repülője. Amikor ezzel kísérletezett a madarak analógiáját használták a repülésre. Még néhány tudományos ismeret is hiányzott a repüléshez. Később élt Bernoulli, aki felfedezte, hogy a légáramban a sebesség növelésével csökken a nyomás.

Ezért tudja a nagy szél elvinni a házak tetejét. A levegő, amikor kikerüli a háztetőt, felgyorsul, kisebb lesz benne a nyomás, mint a padláson. A nyomáskülönbség felemeli a tetőt. Ezen az elven működik a repülőgép szárnyán a felhajtóerő[3]. A szárny profilt úgy alakítják ki, hogy a felső része domború, hogy ott felgyorsuljon a levegőáram. Van, amikor előbb van egy gondolat, a motívum, mint a lehetőség. De ezt csak próbákkal lehet tudni.

 Gyakori eset egy műhelyben, hogy adódik egy probléma, amihely éppen nincs eszközünk. Szétnézünk és találunk valamit, amivel megoldhatjuk. És néhány próbából  jó megoldás is születik. És persze sok a buhera is, amiben azért rengeteg kreativitás is van. A buheráért egyest adnak, de lehet hogy néhány buhera megoldásból igazi találmány is születik. A szocializmus hiánygazdasága komoly kreativitás tréninggel ért fel. Jellemző, hogy nem volt megfelelő szerszám, vagy alkatrész a raktárban és mégis meg kellett oldani valahogyan. Elég jól. És büszkék is voltunk a magyar észjárásunkra.[4] Az interneten sok ilyet találhatunk, íme egy megoldás. Elég jó.

A buhera nem cél, de lehet tökéletesíteni. Az evolúció is abból építkezik, amit éppen talál. Buherál.

Ilyennek lehet tekinteni a gőzgép vezérlését kialakító fiú drótos megoldását, is, amit aztán tovább lehetett fejleszteni. (Itt  olvashatod: amikor a fiú megbuherálta a gőzgépet….) Talán nem nagy szentségtörés, de a kaizent, a folyamatos fejlesztés módszerét is lehet a buhera szervezettebb módjának tekinteni. (Szervezők, bocs!)

Van, amikor először elméleti alapon oldanak meg egy problémát, de az is lehet, hogy előbb a gyakorlatban. Meg tudom csinálni, de nem értem, hogy miért. Vagy rosszul értem.

Rossz elmélet alapján is lehet jól megoldást találni. A bolygók helyzetét is ki tudták számolni a Ptolemaioszi modell alapján. A bolygókat azért hívjuk bolygóknak, mert „bolyonganak”. Az év során egy irányba mennek egy darabig, aztán visszafordulnak, aztán megint. A többi csillag „rendesen” viselkedik, éjszaka látjuk, hogy elmozdulnak ahogy a Föld forog. A Ptolemaioszi elmélet szerint a Föld a világ középpontja és a többi égitest körülötte kering. (csak a bolygók rendje „bolyong”). Az elmélet hamis volt. A bolygók mozgását és látszólagos bolyongását a Heliocentrikus világképben igaz elmélettel jobban megértjük.

Sok ilyen van a műhelyekben is. Újonc szerelő koromban azt tanultam a Stadler bácsitól, hogy egy szelepet addig kell összecsiszolni, amíg fokhagyma szaga nem lesz. Vagy a kőművesek hogyan szerkesztenek derékszöget?  Lemérnek hat, nyolc és tíz egységet egy kötélen és ebből háromszöget alkotnak. Az egyik szög derékszögű lesz. Nem biztos, hogy ismerték  Pythagorasz tételét.

A sok hiba pazarlásnak tűnik. De elkerülhetetlen. Ezért az újat kicsiben kell elkezdeni. Majd fokozatosan tökéletesítjük, míg hasznos piacképes megoldásig jutunk.

[1] Dennett, Daniel: Micsoda elmék. A tudatosság megértése felé. Budapest, Kulturtrade. 1996,

[2] Kép:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Aeolipil letöltés 2020.06.22.

[3] http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Aerodin_.htm

[4] https://hir.ma/kulfold/szines-hirek/hazi-buhera-top-10-kulondijasai/213335 letöltés 2020.06.22