Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész

Egy József Attila vers jelentéseit, értelmét és ezek kulturális beágyazttságát vizsgáljuk, hogy többet tudjunk meg az "értelemről". Ott tartunk, hogy az értelem nem (csak) a szóban, hanem a szavak kultúrális beágyazottságában található.

 Megnézzük a vers kulcsszavait az angol Longman értelmező szótár szócikkeiben.

Peasant 1. A person who works on the land…  one who owns and lives on a small piece of land. 2. Infml derog a person without education or good manners: Don’t be such a peasant!

  A magyarul érezhető osztályharcos élét nem találjuk a szónak. Lehet, hogy van ilyen „jelentése” az angolban is, ezt azonban e szótárakban nem találtuk meg. Lehet, hogy azért, mert a Longman kisebb szótár, és nem írtak bele mindent a jelentésfelhőből. Lehet azért is, mert a magyar értelmező szótár osztályharcos nyelvű korban és időben íródott Magyarországon 1975-ben. Az akkori magyarországi beszélők számára azonban ez volt az élő nyelv. Ezért lehet, hogy máshogy olvassa egy mai fiatal, akinek már nem ilyen a "szótára". És lehet, hogy az „osztályharcos” József Attilát se ismeri, így el se indul a gondolkodása azon az úton, ami itt látható.

Nézzük meg az „úrvezető” szóból az „úr” rész magyar szótári „jelentését. Azért ezt, mert ez áll a paraszt - úr - koldus sorozat tengelyében, ezzel rezonál a vers a társadalmi különbségekre.

Úr fn 1. A kizsákmányoló osztályhoz tartozó ember, a hatalom birtokosa. A régi világ urai. Vagyonos, befolyásos ember. Adja az urat. A kizsákmányoló osztály erkölcsi eszményeinek megfelelő férfi. Igazi úr.

  Az angol szótárakban nem találtam ilyen uralkodó osztályra utaló kifejezéseket. A gentleman szó inkább viselkedési kategóriaként szerepel. A földbirtokos pedig osztály-semlegesen, mint tulajdonos jelent meg. A többi angol  értelmezésben nincsen a keresett uralkodó osztályra utaló értelem. Nézzük az „úrvezető” szót magyarul és angolul, mindhárom szótárban, mindkét nyelven, a saját autóját vezető személyt jelenti. Az úrvezetőt angolra „driver”-nek fordítjuk, és itt már elveszik belőle az úr összetevő.

  A magyar nyelven adott lehetőség a társadalmi különbségek kifejezésére a másik nyelven elvész. Ebből az következik, hogy az esetünkben adott szónak, szavaknak nem azonosak a különböző nyelven adott jelentéseik.

  A költő a paraszt - úr(vezető) - koldus sorozatban a paraszt szó úri ellentétpárjára utaló úrvezető szót azért használhatja, mert az "úrvezető" periférikus jelentésében az osztályharcos utalás is megjelenhet. Ezt persze nem bízza a véletlenre. Már az első mondatban sem. 

Öreg eperfa áll az út felén,

Zömök, tömött, mint hős paraszti dajka.

  Ez a paraszti dajka hős. A szó magyar értelmező szótárbeli jelentésénél két olyan használat van, amelynél a hős jelzőnek értelme van. A hős harcban értelmes szó. Ez a harc a paraszt szó használata esetén a parasztfelkelés használathoz köthető. Ez a hős szó használata az uraik elleni harcról szóló beszédben értelmes szóhasználat. Ez után az: „Úrvezető vigyázz!” – folytatás az osztályharcos értelmezés jelentés-teli tartományába esik, és nem a saját autóját vezető személyt (driver) figyelmeztetik itt. Nemcsak úrvezető vigyázz irányú értelem van itt, hanem úr vigyázz értelem is. S e figyelmeztetés így nem is figyelmeztetés. Éppen, hogy fenyegetés. Lehet osztályharcos fenyegetés.

  De lehet egy nem osztályharcos értelem is: Más élmény nagy sebességgel a kemény törzsnek csattanni úrvezetőként, mint lassan, koldusként, az út szélén ballagva egy kellemes nyári délutánon, megpihenni az eperfánál, s enni az édes lágy gyümölcsből. Épp az az izgalmas, hogy lehet játszani e lehetőségek között. Az egyszerű jelentés mögött megláthatunk valami mögöttest.

  Itt az ideje, hogy megülönböztessük Polányi Mihály[1] segítségével a tudatosság két fajtáját a fokális és járulékos tudatosságot. A fókuszált tudatosságban vannak a vers direkt eredeti szavai, mondatai, és ennek peremén a járulékos. A fokális tudatosság a járulékos tudatosság hálójában kapja meg a komplex értelmét, mintegy abban létezik.

  Ha a fokális figyelmünket áthelyezzük a paraszt, parasztfelkelés összefüggésre, akkor a vers kerül a járulékos tudatosság státusába. És a korább megfogalmazott összefüggések is a háttérbe kerülnek (az ábrán szürkülnek). És a példában előbbre kerül az urak és parasztok viszonya ezt egy újabb fehér nyíl mutatja az ábrán.

  Miközben a fokális tudatosságunk állandóan változhat, a hátterében van egy állandóbb kulturális beágyazottsága, „bele-szövődöttsége” mindenfajta figyelmünknek. A gondolkodás háttérben ott van a kultúra teljes szövedéke. A menedzsment-gondolkodásban a fokális - járulékos megkülönbözetést használva azt is mondhatjuk, hogy van olyan gondolkodási típus, amelyik a fókuszba állított tényekkel logikusan operál. És megkülönböztethető ettől egy olyan, ahol a jelenségeket leíró fogalmaknak „elmosódottabb” a határa, és a gondolkodás jobban épít az intuícióra, ami meg alapoz a járulékos tudatosságra.

Folytatás következik.

[1] Polányi Mihály: Személyes tudás. I.-II. Atlantisz. Budapest. 1994.