2014. dec 22.

A függőleges dimenzió, amit Karácsony táján jobban érzékelünk

írta: Dr Domschitz Mátyás
A függőleges dimenzió, amit Karácsony táján jobban érzékelünk

christmas_scene.jpgA függőleges dimenzió

Karácsony táján jobban szeretünk, vagy igyekszünk jobban szeretni. Emelkedettebb a lelkünk. S jobban érzékelünk egy függőleges dimenziót.

De miért így mondjuk? Miért nem azt mondjuk, hogy alacsonyabb? Egyáltalán mi ez a fel (és le) mutató irány? Mit mutatunk, amikor azt mondjuk magasabb rendű? Hova emelkedik a lelkünk, amikor emelkedettebb? A szeretteink fele. Emelkedik a szeretettel. De azt is érted, ha azt mondom „tágul”.

De mi köze van a szeretetnek az emelkedettségnek és a tágasságnak egymáshoz? A szeretet kiemel a magányból. (megint „emel”) Hozzáköt másokhoz. Tágítja az ént „mi”-vé.

Hasonló gondolati „emelkedést” találunk, ha bárminek az értelmére kérdezünk rá. Mi a karácsonyi vásárlások értelme? christmas-shopping-bag-images-download.jpg

Hát a megajándékozott szeretteink öröme. Mi értelme van számunkra a szeretteink örömének? Ez a kérdés már idegesítő – annyira magától értetődő a válasz. Mert az ő örömük a mi örömünk. Az énünk „mi”-vé tágult. Elindulhatunk még a kérdésekkel a kereskedők felől. Mi a vásár értelme a számukra? A bevétel. A haszon. A jövedelem. Mi az ő jövedelmének az értelme? Elkölti magára és a szeretteire. És máris az övéinél és a szeretetnél vagyunk.

Mindegyik értelemre vonatkozó kérdés valami tágabbra kérdezett rá. Amikor az értelemre kérdeztünk mindig azt kérdeztük: mi a „dolga” valami tágabb szempontjából. A kérdéssel és a válaszokkal egy fogalmi rendjét írjuk le a dolgok értelmének.

Konstruáljuk- e az értelmet, vagy találkozunk vele?

Életünknek van egy fogalmakkal konstruált függőleges dimenziója. A szövegben ezt szimbolikusnak fogom nevezni. De van-e az értelemnek nem szimbolikus része?

meaning_oftehelife.jpg

Lehet a test fiziológiai szükségletei, és öröklött pszichológiai berendezkedésünk okán „lefele kérdezve” azt mondani, hogy az „értelme van” kérdések egy része olyan válaszok fele mutat, mint „éhes ezért …”, „fajfenntartási ösztöne hajtja, ezért …”, s ezek alapjai nem szimbolikus konstrukciók. S nem lehet értelmes éhezni (bár a böjtnek van értelme a böjtölő számára). A szimbolikus konstrukciók tartósan nem mondhatnak ellent a fiziológiának, mert ha igen elpusztul az ezt hordozó rendszer.

„Felfele, a másik irányba” is kérdezhetünk. Kérdezhetjük, hogy mi az életünk értelme. S a válaszhoz az életünket kell egy tágabb rendben elképzelni. Kérdezhetjük azt is, hogy mi a világ értelme. S mert az értelemre vonatkozó kérdés tágabb perspektívára emel, végső soron rákérdez (és nem mutat) egy olyan világra is, amit már nem érünk el az ismereteinkkel.

De szükségünk van e kérdésekre, s kénytelenek vagyunk válaszokat is konstruálni rá. S mindegyik kérdés-válasz magasabb egységre mutat, így a végén feljutunk a legmagasabbra. Majd ott is megkérdezzük, hogy mi annak az értelme. Mi a világ értelme? („42” válaszolta Bölcs Elme a „Galaxis útikalauz stopposoknak” című könyvben.)

 higher_meaning.jpg

A kérdések, s válaszok a világunk leíró jellegű dimenziója mellé – fölé konstruálnak egy, „a dolgok értelmével”, értékekkel teli, értelmezésekkel „sűrű” dimenziót is. E dimenziónak szüksége van az átfogóbbra való rákérdezésre, s e válasz konstruálhat egy ezen túli transzcendenst. Itt az értelem konstruálása alulról felfele halad, és azt mondjuk, hogy minden eszköz felett célok vannak, s a célok elrendezik a helyesebb és kevésbé helyes eszközöket, s vannak helyesebb és kevésbé helyes célok. S e helyességek, normák között az értékek rendje alapján rangsorolunk. Ezek az értékek maguk is egy átfogóbb rendbe, mondjuk a jó társadalom, vagy a jó rend képébe rendeződnek el, s konstruálunk egy jó társadalom konstrukciót, amit elhelyezünk a világ rendjébe. S ezek fölé konstruálhatunk (vagy nem) egy ezek felett álló transzcendens értelmet. Itt alulról építjük felfele a tudást. E nézetben a transzcendens: konstrukció.

Transzcendensmoses.jpg

De van, aki számára felülről is „érkezhet” tudás.

A transzcendenciával való találkozásnak van élménye. Maradva a tudománynál, azt még úgy mondhatjuk, hogy vannak olyan beszámolók, amelyek egy ilyen - transzcendenciával való találkozás élményét írják le. Ezek a beszámolók a világ nagy vallásainak keletkezésénél ott vannak. A világ vallásai az összes mai kultúra szövedékének alapjait képezik. Nem lehetne igazat állítani a kultúráról, ha abban nem szerepelne az, hogy hívők vagyunk, vagy vannak vallásos gyökereink. Sőt ennek tagadása is kénytelen ehhez viszonyulni. Ez, ahogy még most írom, belefér az előző pont megközelítésébe, e beszámolók is konstrukciók.

tizparancsolat.jpgAz evolúciós gondolatba is bőven belefér a vallásosság elképzelése, mert azt lehet mondani, hogy a vallásosságnak azzal, hogy erős rendet, s e rendben egymást szerető etikát, s e rendet követő, elkötelezett, motivált embereket teremtett, s ezzel jobb együttműködést. Ennek pedig túlélési értéke volt. Van. Lenne.

„A transzcendenciával való találkozásnak van élménye.” A mondatot máshogy is lehet folytatni. Úgy, hogy e mondat nem kérdez, hanem mutat a transzcendenciára. E mondat, ahogy van, azt mondja, hogy van találkozás a transzcendenssel. Ezek az állítások gyakran (nem mindig) „felfele” mutatnak. S a mondat azt mondja, amivel találkozik, az van.

Jákob lajtorjáján járunk mind

 jacobs_ladder_xir162153_hi.jpg„Jákob elindult Beersebából és Háránba ment. Eljutott egy helyre és ott maradt éjszakára, mert a nap már leszállt. Fogott egy követ azon a helyen, feje alá tette támasznak és lefeküdt azon a helyen aludni. Álma volt: Íme egy létra volt a földre állítva s a hegye az eget érte. S lám Isten angyalai le- és feljártak rajta. Íme az Úr fölötte állt és így szólt¨Az Úr vagyok, atyádnak Ábrahámnak Istene és Izsák Istene. A földet, amelyen pihensz, neked és utódaidnak adom.”

E találkozásokban a tudás és megértés élménye éppen ellentétes azzal, ahogyan leírtuk a szimbolikus konstruálásnál. Ott alulról felfele haladó folyamatot írtunk le. Ott Jákob lajtorjáját alulról felfele építjük. Itt nem azt éljük át, hogy mi konstruálunk, mi hozunk létre egy konstrukciót, éppen ellenkezőleg, tudás, értelem áramlik belénk, bennünk, velünk. Csodálkozunk, és átadjuk magunkat (s ez gyakori feltétel) az élménynek. E beszámolókban ez a felettünk lévő értelem az aktív, s mi a befogadók vagyunk. S sok beszámoló ezután, azzal kezdődik, hogy nem lehet elmondani szavakkal, mert azon túli.

A kultúrák nagyban arra az élményre alapulnak, hogy a transzcendens megmutatkozik a természetben, az emberben. E függőleges - transzcendens - dimenzió értékekkel, „értelmekkel” telivé teszi az emberi világot.

A keresztény kultúrában Jézus születése is ilyen. S ezért itt a Karácsony a hívő és nem hívő lelkét egyaránt emelkedettebbé teszi. A szeret vallása a kultúra részeként annak is kitágítja a lelkét, aki maga nem találkozik a transzcendenssel.

Vagy az emelkedettségben már éppen ez mutatkozik meg …

jesus-born1.jpg

Boldog Karácsonyt!

Kép:

  • http://www.onenewsnow.com/culture/2012/12/18/america-speaks-christmas-more-than-a-%E2%80%98holiday%E2%80%99#.VJf2cv-AJM
  •  http://christmasquoteswallpaper.com/merry-christmas-shopping-bag-images-free-download/
  • https://nowitmakessense.wordpress.com/tag/meaning/
  • http://patrickbackup7788.wordpress.com/page/33/
  • http://www.providencecoaching.com/tag/moses/
  • http://www.elsieisy.com/meet-god/
  • http://www.art-prints-on-demand.com/a/french-school/jacobs-ladder-2.html
  • http://youthgrouptruth.com/2012/11/15/so-what-if-jesus-was-born/
Szólj hozzá

hit életvezetés bölcselet értékek logoterápia