Az ökológiai válság kiprovokálja, hogy az anyagi dimenzióban csökkenjen az ökológiai lábnyomunk, de ez nem azt jelenti, hogy a tudásunk ne növekedjen, a közjó ne növekedjen.

  Itt a tőkét felkészültség értelemben használom. A marxizmusban a tőkeviszony alapja, hogy ha valaki birtokol olyan felkészültséget, amire másnak szüksége van, de nincs neki, akkor függeni fog a birtokostól és tőkeviszony keletkezik. Ez igaz, de most felkészültséget mondok.

Van az embereknek tudása a jóról. Amikor azt szoktuk mondani, hogy vannak értékesebb, meg kevésbé értékes dolgok, akkor fölfele, vagy lefele mutatunk, hogy vannak jobb, meg rosszabb dolgok. A kultúra része, hogy tudjuk, mi a jó és mi a rossz..

• A fogalmi kultúra része az is, hogy ...

A Párbeszéd Fenntarthatóság műhelyében tartottam egy előadást "új növekedés" címmel. Ezt írtam le egy sorozatban.

A kultúra tudásalapú emberi rendszer. Ilyenek a szervezetek is.   

Honnan van az a háttér, ami alapján az új növekedésről írok?  „Tudásalapú emberi rendszerek” címmel írtam korábban. Abban írtam a kultúra három dimenziójáról. Van egy praktikus oldala és tudományos háttere is. A tudományos leckével többet foglalkoztam az utóbbi időben, itt most kevesebb lesz a tudomány. Mégis el kell mondani, hogy milyen alapon merem mondani, hogy lehet új növekedésről is beszélni, és nem kell csak „nem növekedésről”.

  Amikor a nem növekedést mondjuk, akkor általában gazdasági növekedést értünk alatta, ami ...

A kommunikációelmélet felől kapcsolódunk Durkheim kettős emberi természetéhez. (Durkheim 2005)

  „De a kollektív eszmék akkor is megőrzik jellegzetes sajátosságukat, ti. azt a tekintélyt, amelyet magukra öltöttek, amikor egyedivé és személyiségünk elemeivé válnak. Bár hozzánk tartoznak, de más hangon és más hangsúllyal szólnak, mint más tudatállapotaink: parancsolnak nekünk, tiszteletet kívánnak tőlünk, nem érezzük magunkat velük egyenlőnek. Tudjuk, hogy bennünk valami nálunk magasabbat képviselnek. Nem ok nélküli tehát, hogy az ember kettősnek érzi magát: valóban kettős. Valóban a tudatállapotok két csoportja található benne, amelyek eredetük, természetük és a követett cél tekintetében ellentétesek. Az egyik csoport ...

  A tudás egyszerre szubjektív és objektív. Ha megkérdezzük, hogy hol vannak a társadalmi viszonyok, azt mondjuk elsőre, hogy az emberek között. De hol van ez az „emberek közötti” viszony. Nem fogjuk máshol találni, mint az emberekben belül. Akkor hogyan objektív?

  És mi van azokkal a természetben létező dolgokkal, amelyeket nem az ember konstruált, de tud róla, sőt érzelmi viszonya is van hozzá? Mi van azokkal, amelyek már akkor is léteztek, amikor még nem volt ember? Akkor ezek a három összetevős társadalom részei, vagy azon kívül vannak? Ezek akkor is léteznek, ha nem gondolunk rájuk, és nincs hozzájuk érzelmi viszonyunk.

  A Mosoni-Duna partján voltam gyerek, az egyik kedvenc időtöltésem volt a „kacsázás”. Lapos követ ...

  A mai tudásalapú emberi rendszerek szempontjából az evolúciós történet azért érdekes, mert jobban látjuk tudásunk rétegezettségét. Ha a történeti változások sorrendje nem is pontos, és hézagos, a különböző változások egymást befolyásoló hatása az érdekes. A mai tudással dolgozó munka alapjai válnak láthatóvá. A nyelvhasználattal, írásbeliséggel, globális kommunikációval átszőtt tudásunk olyan nyelv előtti képességekre épül, amelyek ma is hatnak. Kezdjük el építeni a tudások egymásra épülésének modelljét, ahogyan az új képesség rászövődik , beleszövődik a régibe. Talán így:

• Van egyfelől egy motivációs rendszer, ami a hominidákban egy sor csoportos együttműködéssel kapcsolatos tudást jelent a ...

  A nyelvhasználat miatt:

• egyre differenciáltabban és részlet-gazdagabban észleljük a valóságot, és egyre pontosabban manipuláljuk. Részletesebb, pontosabb a dolgok és a cselekvések megnevezése/észlelése/konstruálása. Fejlődik a technológia. Kialakul a kultúrának egy nyelvi-szimbolikus [2] összetevője. (Horányi 2007)
• A szimbolikus nyelvhasználat révén egyre könnyebben osztjuk meg egymással a tapasztatainkat. Egyre komplexebb valóságmodellt tudunk alkotni. A szimbolikusan kialakított belső kép pedig lehetővé teszi a jelen nem lévő elképzelt állapotokat elérő cselekvéseket. Ez visszahat a technikai fejlődésre. Elkészítjük, azt, ami még csak a fejünkben [3] Nyelvi - szimbolikus és technika immár kulturális koevolúcióban ...

  Az előző fejlődési modellt kiegészítjük a verbális nyelvhasználattal, amelyet előkészítettek az előbb leírt tényezők. A beszélő emberek olyan társas lények, akik egymás megismerésében kölcsönösen használják az intencionális hozzáállást. Így ábrázolom.

  Mindegyik képes elképzelni a másik belső mentális tartalmait. Ez a kölcsönös intencionális hozzáállás az emberi nyelvhasználat egyik alapvető feltétele lesz. A és B kommunikálnak a témáról. Legyen a téma egy őz nyoma a hóban. Képzeljünk el egy olyan jelenetet, ahol egy ősünk megy egy fiatalabbal és a hóban meglátja egy őz nyomát.

• Nézd, ez itt egy őz nyoma! – mondja, és mutatja a kezével is, hogy melyik a nyom. A tekintetkövetés egy biológiailag ...

Dennetti és Tomeselloi teremtmények

  A főemlősi környezetben olyan fajtársak vannak, akik ugyanúgy, mint mi, jól modellezik a társas környezetüket. Minket is. Jól jön itt egy olyan képesség, amely a fajtársakat nemcsak korábbi külső viselkedésük alapján jósolja meg, (mit fognak cselekedni?) Hanem hipotéziseket alkot a társak belső állapotairól is. [1] „Miért-mit fognak cselekedni?” Ez a képesség is bennünk van. Létrejön, hogy fajtársainkat hozzánk hasonló intencionális lényeknek tekintjük. Dennetti lényeknek nevezem őket, mert az intencionális hozzáállás gondolata központi kérdés nála. [2]  

  Le lehet írni, meg lehet jósolni egy ember viselkedését a megszokott magatartása alapján. Mint az időjárást. Így szokott ...

Tudásalapú

  Tudás alatt értsünk problémamegoldó felkészültséget. [1] Evolúciós szemmel ez a túlélés és reprodukció problémáját jelenti. Ebben az értelemben minden élőlénynek van tudása. A sajátosan emberi, a közösségi természetünkben és a szimbólumalkotó - kommunikációs képességeinkben rejlik.  Sok állat használ kommunikációs jeleket, amely utal [2] az állat valamilyen belső állapotára, vagy valamilyen külső észlelésére. Ez a jelhasználat automatikus. Ha az esemény fennáll, a jelzés megtörténik, ha nem, nem. Nincs benne szabadság. Az ember akkor is használhat egy eseményre tárgyra utaló jelet, ha az nincs jelen. Sőt, nem létező dolgokra is használunk jeleket.

  Érdemes modellezni, hogy hogyan alakul ki az ember ...

  A természet törvényei egyetemesek így érvényesek az élő rendszerekre, a társadalomra is. De a társadalomnak vannak saját törvényei. Ezek nem mondhatnak ellent a természetnek, de nem magyarázhatók csak fizikai, biológiai hatásokkal. Ha elégetünk egy kanna benzint a szabadban, abban fizikai, kémiai folyamatok működnek. Ha ezt a benzint egy autómotor égésterében égetjük el, ugyanezek a természeti hatások, a motor célszerűen kialakított korlátai között hajtják a motort. Így van a társadalom és az emberi biológiai örökség viszonya is. Az emberi biológiai örökség különböző társadalmi keretek, korlátok között érvényesül. Nem lesz abból mérnök, aki nem ismeri a fizikát. A társadalomtudománynak is ismerni kell az ember ...

Népszavazást rendeznek a bolondokházában.

Ha már szavazunk valamiről, akkor biztosan létezik. Nem lehet olyan, hogy betiltjuk, azt ami nincs. Amit betiltunk, az van, akkor is ha nem. Ezért tiltjuk be. És ha később se lesz, az azért lesz vagyis nem lesz, mert betiltottuk. Legyőztük. Nem akárhogy. Népszavazáson.

Egy logikai buktató kérdés az alábbi: igaz-e, hogy a francia királynak kalapja van?

Lehet mondani hogy igaz, vagy hamis. De a kérdésbe bújtatott állítás, hogy van francia király. Pedig nincs.

A helyes válasz: a kérdés egzisztenciális feltételei nem állnak fenn.

Nem támad minket Brüsszel. Bár Brüsszel létezik, egy város. De Brüsszel városa és az Európai Únió nem népszerűsít nemváltó műtéteket Magyarországon.

...

Emberi rendszer

  A nyelvhasználatot tartjuk az emberek megkülönböztető jegyének, de őseink társas lények voltak [1] a nyelvhasználat előtt is. A társadalmat alulról - a biológiai örökségből alapozó képességeinket ma is hordozzuk. Benne van az evolúció során kialakult biológiai örökségünkben.

  Biológia és társadalom viszonya érzékeny és veszélyes téma. Elkerülhető a veszély, ha nem keverjük össze az „igaz” leírást az „igazságos” ítélettől. Például az emberek közötti társadalmi különbségeket ma inkább társadalmi tényezőkre vezetjük vissza és nem biológiaira. Fenntartva, hogy van köztünk biológiai különbség és ezeknek van társadalmi következménye. De e következményeket manapság nem tartjuk ...

"A tudás csupán felfedezés útján születhet, a nyughatatlan, türelmetlen, állandó és bizakodó érdeklődés útján, melyet  az ember a világban, a világgal és embertársaival szemben mutat.
A bank-koncepción alapuló oktatási rendszerben a tudás ajándék, melyet azok adományoznak, akik annak birtokában lévőnek tartják magukat – azoknak, akiket tudatlanoknak tartanak. A másokra kivetített tudatlanság – mint az elnyomás ideológiájának sajátja – tagadja, hogy a tanulás, a tudás felfedezés útján születik. A tanár a  diákok előtt úgy jelenik meg, mint azok szükségszerű ellentéte; a tanulók tudatlanságát abszolútnak tekintve igazolja saját létezését. ..." (Paolo Freire)

Link.

  A társadalom is egy roppant bonyolult szövedék, amelyben az összetevők mindegyikének van valamilyen hatása másokra. Ezért egy kis túlzással, bármelyik összetevőből kiindulva lehetne egy egydimenziós társadalom modellt írni. De mindegyik összetevő olyan, hogy éppen olyan minősége a többi vele kapcsolatban működő más tényezőktől olyan amilyen. És viszont. Ezért az egydimenziós modellek torzítanak. Minden tényezőt viszont nem lehet érthető modellbe bevenni. A modellek célszerű leegyszerűsítések. Hegel világszelleme egy célszerű leegyszerűsítés, Marx „ alap – felépítmény viszonya szintén célszerű egyszerűsítés. Ez a modellek lényege. Elbeszélhetjük a társadalmat a régi idealisták módján és a szellem fejlődéseként ...

  Azt hiszem sok korombeli fiatal jár hasonló cipőben, mint a könyv főszereplője, vagy éppenséggel én. Nem mindig tudjuk, hogy merre tovább, csak haladunk, de nem igazán tudjuk hova. Pont úgy, mint a környezetünk, vagy legalábbis egy része. Ha a közelünkben lévők se haladnak az életükkel nekünk sincs sok motivációnk, megelégszünk azzal, ami van. Viszont, ha tovább tanulnak, építik a karrierjüket, családot alapítanak nekünk is sokkal több motivációnk van rá. Nem akarunk lemaradni. Persze jobb a saját utunkat járni, rendet tenni magunkban és a környezetünkben. Ebben remek segítséget nyújt a könyv. És habár az elején ”egy-a-sok-közül-önsegítőkönyvnek” gondoltam, pozitívan csalódtam.

  A könyv egy fiatal, kávézóban ...

Kampány van a bolondokházában, vagyis nincs, mert az ellenzéknek még tilos.

„A kampányban, ami van(nincs), a „minket” félrevezető hazugságot azért szeretjük, mert ezzel azok táborát gyengítjük, akik nem hiszik el a hazugságokat.

Szeretjük az óvodai nemváltó propaganda mesét is. Tudjuk, hogy ezt csak a mieink hiszik el, de ezzel gyengítjük azokat, akik nem a mieink.

Azt is szeretjük, ha a mieink lopnak meg minket (is), mert ezzel a mieink erősödnek és nem ők.”

Most akkor kivel van Könyves Kálmán?

Boszorkányok pedig vannak.

Inkább a bolondokháza, nehogy már ők győzzenek."

Kép

  Sok szó esik a tudásalapú társadalomról, de a tudás társadalomalkotó szerepét nem értettük meg elég mélyen. Az emberek tudásalapú ,  értelemmel teli emberi rendszerekben élnek. Ezt fejtem ki ebben a sorozatban. (Amúgy megjelent a Jel-Kép internetes kommunikációtudományi folyóiratban.)

  Az utóbbi években, ebben a szellemben dolgoztam, de maga az alap a „Tudásalapú emberi rendszerek” kifejezés mostanában tudatosult. Ezt járom most körbe, mint egy munka közben megírt bevezetést és előzetest a későbbiekhez. A személyes kutatói programom [1] alapja ez.

Kommunikatív társadalom rendszer és modell

  A valóság bármely komplex részének leírása modell. A kiválasztott rész leírása egyszerűsítéseket igényel, hogy a modell ...

Kezdem egy viccel: nyuszika kertjében megnőtt a fű, gondolta levágja. Eszébe jut, hogy a farkasnak van fűnyírója, hát elkéri. Elindul, és eszébe jut: lehet, a farkas nem adja. Megy tovább, gondolkodik:

- „Hát ez a farkas nem egy jószívű állat, lehet nem adja.”

  Ballag tovább, és egyre mérgesebb.  

- „Nem szörnyű, hogy a farkas, még arra sem képes, hogy ezt az ócska kis fűnyírót kölcsönadja?”

 Megy, míg megérkezik a farkas házához, nagy levegőt vesz, hogy elkérje a fűnyírót, majd azt kiáltja:

- „Tudod mit, farkas? Tartsd meg a fűnyíródat!”

 És mérgesen hazaszalad.

Mindenkiben van egy ilyen nyuszika, aki gyönyörűen ki tudja színezni, hogyan nem fog sikerülni. Gyakran igaza is lesz: úgy történik, ...

  Az első önmagát megörökítő szerves molekula nem volt tökéletes. 

Nem tudott űrhajót építeni, nem jutott fel a Holdra.

Az utódai igen.

Evolúció és innováció

A gondolatainkra is érvényes az evolúció.  Túlélés, reprodukálás, szelekció. Most egy másik filozófus Daniel Dennett gondolataival megyünk tovább. Így szól: az evolúció a „Véletlen” és a „Tesztelő Torony” elve [1] szerint működik. A lények utódai véletlenszerűen többfélék. Többféle szerves molekula, szelekció, a jobbak túlélnek …

Mondok egy későbbi példát. Enyhe tériszonya mindenkinek van. Ha jártunk már  mélység feletti üvegpadlón átélhettünk egy zsigeri borzalmat. Naiv fizikának hívják a pszichológusok ezt az öröklött fizikai ...

Bárki, aki a valóság egy piciny szeletével foglalkozik, észrevesz új részleteket, felfedez összefüggéseket, kitalál tökéletesítő eljárást

Az ipari forradalom adta anyagi gazdagság alapja az intenzív munkamegosztás. A komplex munkafolyamatokat elemi, egyszerű részekre bontják, majd ezeket a részeket hajtják végre a munkások.

Ezt az egyszerű munkát begyakorolják, ezért nem kell újra megtervezni, nem kell közben gondolkodni. A munkahelyet, a szerszámokat, mozdulatokat csak erre az egyszerű műveletre kell berendezni. És ha egymás után több száz, ezer munkadarabon végezzük el a műveletet, a munkaasztalt se kell a műveletek között átrendezni. Az ipar ezzel az újítással több ezerszeresére növelte a termelékenységet. Egy ...

"Az ősi várak és erődítmények megléte nem háborúra vagy egymással szemben álló közösségek harcaira, hanem egy kisebbség uralmára utal egy viszonylag népes számú többség fölött. Kezdetben a fegyveres erőszak és ellenőrzés nem más közösségek elleni harcban, hanem a közösségen belül játszott szerepet: a fegyverforgatás is­meretében érte el a nemesség először azt az ősrégi jogát, hogy   saját parasztjai felett   hatalmat gyakorolhasson.”

Megvédték (tőlünk) a nyugdíjvagyont. Őrző-védő szolgálatok megvédték a Választási Bizottságot attól, hogy illetéktelen polgárok! népszavazási kérdést adjanak be. Aztán attól is megvédtek minket, hogy legyen népszavazás, tegnapig nem is lehetett ilyet tartani. Megvédenek minket ...

Humanista ideológiák

Egy zoomos beszélgetőkörben vállaltam, hogy a baloldalról mesélek. Elsőre ez jutott az eszembe.

Először is, hogy ez a „Szabadság - egyenlőség” - testvériség” hármasból az egyenőség eszmét képviseli. És a hármas mellé az ökológiai mozgalmakkal megjött az Élet. Ezek humanista ideológiák. A modern társadalom politikai ideológiái e négy áramlatból táplálkoznak. Az élet a zöld eszme, hozzáteszi, hogy egy szélesebb rendszernek vagyunk a részei. E szélesebb ökológiai rendszer érdekeit és ezzel az emberekét képviseli.

Először azt mondom el, amiért szeretni lehet őket. Mindegyikük humanista ideológia. (Majd azt is, hogy hol tudnak hibázni. Ott, ahol elvesztik az arányokat, ahol elvesztik a humanista ...

A Föld a földlakóké

  A földlakók nemcsak emberek

Nem is lennénk azok akik vagyunk, a többiek nélkül

Kép:

• https://pxhere.com/en/photo/1638182
• https://www.etsy.com/dk-en/listing/292499745/africa-vector-cartoon-illustration

"Idomított csókák helyett gondolkodó és érző (szak)emberek"

Sorozat a sikergondolkodásról és a kiegyensúlyozozott életvezetésről

1. Kezünkben van e még a sorsunk? 1995-ben - közel a rendszerváltás után, optimistán - írtam az Új Pedagógiai szemlében egy sorozatot a siker lélektanáról, taníthatóságáról. A szövegek szellemisége szerint a sorsunk a mi kezünkben van. Az életünket irányítjuk, s hogy hogyan, az döntően azon múlik, hogy hogyan gondolkodunk. Eltelt 18 év, s a világ jelentősen megváltozott. Itt az ideje, hogy a szövegekben végig gondoljam, hogy a sikerről való gondolkodásomon kell-e változtatni. E szöveggel indul a sorozat:

Itt olvashatod

2. Nem mindegy, milyen célokért hajtunk. A sikergondolkodás a ...