Folytatódik az a sorozat, amelyben sikerről, boldogságról gondolkodunk. Most ott tartunk, hogy megkértünk civil szervezetek vezetőit, hogy képzeljék el, milyen lenne az a jövő,amelyben az unkájuk boldog lenne.
Úgy tűnik, hogy a boldog világról alkotott képünk egy közös tudásra támaszkodik.…
Ki dönti el, mit szeressünk?
Huszonöt éves az emlék. Reggel, iskolába menet beszélgettünk Danival arról, hogy mitől keletkeznek az új és újabb vásárlási divatok. Az éppen aktuális divatfigurát kellett volna megvenni. Arról mesélt, hogy kinek milyen figurája van az osztályban. Én nem örültem…
A boldogságot közösségi kapcsolatokban képzeli el az emberek többsége.
Siker újratervezés 4.
Egy kitérőt teszünk a sikerről való gondolkodásban. A sikerlélektan az egyénekben gondolkodott, s kevésbé figyelt a közösségi lényünkre.
Pár szövegben azt mutatom meg, hogy a boldogságot közösségi…
A szabadság érzése is egy boldogságtényező
"A Gallup felmérésében a részvevőknek arra is válaszolniuk kell, hogy szabadnak érzik-e magukat a döntéseik meghozatalában életük során. Noha a kérdésre csak igen-nem alapú válasz adható, ami nem elegendő ahhoz, hogy árnyalni lehessen az eredményeket, így…
Új világ - A tudásalapú társadalom. Közpolitikai vitairat
Megjelent a Jel-Kép 2017.3. számában
AbsztraktAz ipari kapitalizmus kialakulásához hasonló mély átalakulásban vagyunk. Az országok most az ezt meghaladó tudásalapú gazdaság kiépítésében versenyeznek. A nyertesek magasan képzett munkaerővel,…
21. cikk. (1) Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
(2) Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
(3) A közhatalom…
Valamelyik országra szavazni fogsz Április 8-án
B
Képek
http://edworksblog.com/?p=737
https://www.globalgiving.org/projects/free-education-material-for-poor-children/
Van egy bőségszaru, ... mindenki kaphatna belőle, de mégsem működik
Csányi Vilmos előadása érint egy korábbi bejegyzésben bemutatott egyenlőtlenség témát, s át is vezet az aktuális "Feltétel nélküli alapjövedelem" témájához. Ennek egyik vitairatát a szöveg végén…
E szöveg több korábbi szövegre hivatkozik, amelyekben az itt vázlatosan kifejtett gondolatokat a linkekre kattintva részletesebben is olvashatod.
Tavaly májusban elindítottam egy sorozatot azzal a kérdéssel, hogy „milyen munka társadalmát építjük?” S mutattam egy, a munka…
„Szervezd meg az embergépet!
Van olyan munka (társadalma), ahol a dolgozók mindhárom tőke-összetevőtől meg vannak fosztva. A dolgozónak
se tőkéje;
se elég tudása;
se hatalma, ezért mások hatalmának engedelmeskedve dolgozik,
*************************************
Korábbi…
Elidegenedés és értelemvesztés
A "milyen munka társadalmát építjük" kérdésben arra is választ kell adni, hogy az értelemmel teli, vagy értelem nélküli, elidegenedett, idomított munka társadalmát építjük e? Ehhez tisztázzuk, mit értsünk elidegenedésen.
A korábbi…
Hogyan értjük meg egymást?
A vezetői munka leginkább gondolkodás és kommunikáció. A kommunikációról mégis egy olyan modell szerint gondolkodnak a vezetők, ami alig felel meg annak, ami ilyenkor történik. Az ábrán látható uralkodó modellből kimarad egy csomó tétel, ami…
Hogyan férünk hozzá a javakhoz?
Három különböző problémamegoldó felkészültséggel él az ember:
tárgyi-anyagi javakkal, (enni, inni, ruházkodni, lakni, utazni stb feltételek)
szimbolikus tudással, (a fejünkben lévő és kommunikálható tudás, ami segít eligazodni a…
Nem mindig tudjuk, vagy akarjuk megosztani, amit tudunk
Az emberi kommunikáció eseteit mindig több ember együtt-munkálkodása jellemzi. Amikor egy a személy igyekszik megoldani valamilyen problémáját, és jelen van egy másik, b személy is, a észleli b-t, és b észleli a-t. Felkészültségeik…
Mi lesz azokkal, akik kimaradnak a (tudás)munka világából?
"...a 80-as évektől kedve világszerte csökken a munkáért fizetett pénz az előállított termékekhez, szolgáltatások értékéhez képest (azaz csökken a munkaköltség aránya a GDP-ben). Ez egyben azt is jelenti, hogy a…
Támogatom a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát. Itt is egy elemző írás a témáról, a "Boldogok a sajtkészítők" oldalról.
http://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/2013/08/22/a_feltetel_nelkuli_alapjovedelem_feltetelei
Ha támogatod, itt írhatod…
Ahol a verseny káros
Az üzleti kommunikációról szóló könyvek nagy része a kommunikáció olyan modelljével dolgozik, amelyben az eredmény a közlés eredményét az önprezentációt, az adó vevőre való hatását jelenti. A kommunikációoktatás jellemző megközelítése is ilyen:…
Mi a feltétel nélküli alapjövedelem?
A feltétel nélküli alapjövedelem gondolata abból a felismerésből fakad, hogy a fejlett világ már akkora mértékben termeli meg a javakat, hogy mindenkinek a szükséges (nem is minimális) létfeltételei biztosítottak lehetnek. Magyarországon…
intelligens egységek együttműködő hálózata,
ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható
Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az…
intelligens egységek együttműködő hálózata,
ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható
Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az…
intelligens egységek együttműködő hálózata,
ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható
Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az…
Nem jól használjuk a bőségszarut
Az előző bejegyzésben bemutatott Csányi Vilmos előadás így fejeződött be:
„… az emberiség problémáját én most annak látom, hogy van egy bőségszaru, amivel mindent elő lehet állítani, és mindenkinek lehetne belőle, de mégsem működik,…
1. A megbeszélés, mint globális munkatér
A munkahelyeken a legtöbbször a vezető vállalja a vitavezető szerepet. De a vezető a legfőbb problémamegoldó is. A vezető nagy valószínűséggel nem tanult moderátori ismereteket, azt legfeljebb valahogyan kialakította. Így e két szerepe…
E rovatban olyan szövegeket olvashatsz, amelyeknek van közéleti töltete – a tudástársadalom szempontjából.
1. Egy rokonszenves nézetrendszer. Ökopolitika - Schering Gábortól. „egy oligarchikus elit saját gazdasági berendezkedését próbálja betonba önteni. Ezért e gazdasági…