Kinn sötétszürke hajnali köd, a lakásban kellemes meleg. Kávézom és olvasok az állólámpa fénye alatt. (még nem árulom el, mit). És az jutott az eszembe, hogy ez egy világjobbító tudás.

Világjobbító

Van olyan tudás, amire úgy gondolunk, hogy jobbá tesszi a világot. Kíváncsi lettem, hogy kinek milyen ez.

  Persze a válaszok mögött eltérő vágyak vannak. Sőt most azt is észrevettem, hogy az is itt van, hogy hiszem hogy tudással jobbá tehető a világ.

Szerinted melyek ezek?

Kép: https://pxhere.com/en/photo/737708

 Az ipari és a tudás paradigma különbségei

A tudásalapú társadalmakban sok jelenségre máshogy tekintenek, mint az ipari rendszerekben. Néhány változást mutat az alábbi táblázat. (Sveiby 2001)

  A tudástőke egyszerre személyes és közösségi .  A tudásmunkában a személyek megosztják a tudásaikat. Ezt csak személyes tudásbirtokosként tehetik.  Közösségi, mert a közösség tagjai birtokolják, és mert a tudás létmódja a megosztás. A tömeges tudásmunka új tőkeviszonyt hoz létre a korábbi magántulajdon viszonyai mellett.

Új egyenlőtlenségek . Van, ahol a régi ipari munka társadalmai tudástársadalmakká alakulnak át és a tudással való munka a jellemző. S mert ennek nagy a hozzáadott értéke, jobban meg is lehet ...

Lili „trágár” beszéde más minőségű, mint a jobboldali megmondóembereké

Lili beszéde csak trágár volt. Lehet róla vitatkozni, hogy ez helyes-e. A jobboldali propaganda dehumanizál. A megcélzott ellenséget a szövegben megfosztja emberi vonásaitól. „Csótánnyá”, „biológiai sejthalmazzá”, teszik a kipécézett embert. 

Néhány példával bemutatom, a különbséget.

Tanuljuk meg ezt a szót. A beszéddel lehet embereket emberi mivoltuktól megfosztani. Ez a dehumanizálás.

Lili beszédéből kiírtam a trágárnak minősített elemeket. (remélem a facebook nem fogja letiltani)

• „Akinek nem inge, kurvára nem veszi magára.”
• „És a legfaszább az egészben…”
• „a faszt…”
• „leszarjuk, hogy ki az anya és ki az ...

A társadalom tudás alapú

Amióta van társadalom:

• a tárgyakkal fizikai-természeti problémákat,
• a nyelvhasználattal, megértési, és kommunikációs problémákat,
• a jóról való tudással értékelési-döntési problémákat oldunk meg.

Ezt az emberek konstruálják. A tudásalapú társadalomban az iparra ráépült a tudás termelése, és a tudást hordozó emberek miatt felértékelődtek az emberi viszonyok.

Az új munka

A tudásalapú munkában nem csak eszköz keletkezik, hanem kölcsönös megértés a közös cselekvéshez. Ezt máshogy kell szervezni, mint a tárgyak előállítását. A munka „túloldalán” nem tárgy, hanem érző, gondolkodó ember van. Ez igaz a szervezetekre és az országok szervezésére is. Meg lehet szervezni ...

Tudásalapú társadalom  első rész , második rész

A tudásalapú társadalom kialakulása átrendezi az országok közti viszonyokat is. Nem egyformán halad előre. Jobban, halad ott ahol a tudás teremtés feltételei társadalmi méretekben jobbak. Aki előbbre jár az oktatásban, az előbbre jár a gazdaságban és a társadalom emberi minőségében.

A munka ár – érték aránya. A hozzáadott érték forrása egyre inkább szellemi természetű. A vállalatok, országok két alapvető stratégiával versenyeznek ebben is.

Az egyik stratégia az olcsó munkaerőre épít. Abban versenyez, hogy hogyan lehetünk a legolcsóbbak a piacon. Az olcsó munka pedig képzetlen munka. Nem állít elő nagy értéket, ezért olcsó, de sok van belőle. Ebből alacsony ...

első rész

A régi, mindent tudó vezető helyén szakértői csapatok vannak

A „tudásalapú társadalom” jelenségének alapja, hogy nő a gazdaságban és a társadalomban az immateriális tényezők aránya az anyagi termeléshez képest. Ez átalakítja a társadalmakat. Ahogy az ipari forradalom eredményeként lecsökkent az élelmiszertermeléssel foglalkozók száma, ma csökken a fizikai munkások aránya és nő a szellemi munkásoké. Ez annak a következménye, hogy bonyolódik a termelés és a társadalom.

A szervezetekben olyan problémák megoldásával foglalkoznak, amelyekhez szükséges tudás nem fér el egy vezető fejében. A régi mindent tudó vezető helyén szakértői teamek vannak. A növekvő tudást kollektívák hordozzák. Ez átszabja a ...

A pedagógusokért tüntetők, ha tudják, ha nem egy hatalmas átalakulásért küzdenek. Az ipari kapitalizmus kialakulásához hasonló mély átalakulásban vagyunk. Az országok most az ezt meghaladó tudásalapú gazdaság kiépítésében versenyeznek.

 A nyertesek magasan képzett munkaerővel, nagy hozzáadott értékű munkát végeznek. Ezzel gazdagságot, erős középosztályt építenek.

A képzetlen vesztesek nem tudnak eléggé bekapcsolódni az értékesebb tudásmunkába és segélyre szorulnak.

A tőke szabad mozgása leszűkítette a kormányok mozgásterét, ám a legfontosabb nemzeti feladat a magasan képzett emberek kifejlesztése maradt. A skandinávoknál jobb a közoktatás, a németeknél a szakoktatás, az ázsiaiak szorgalmasabb tanulók, jobbak ...

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész   hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész   kilencedik rész     tizedik rész   tizenegyedik rész    tizenkettedik rész

Az ember élőhelye

Az állatoknál szokés megnevezni a természeti élőhelyét. Az embernél ez kiegészül a társadalmi-kulturális összetevővel. Ez egy komplex felkészültség-rendszer, amely problémák megoldására alakult ki. Tekinthetjük az emberiség tőkéjének.  (Ami nem tud problémamegoldó felkészültség lenni, az nem tud tőke se lenni.)

1. Vannak természetalakító problémák. Ezekben egy „hogyan oldj meg egy problémát a fizikai, természeti világban" - típusú tudás van.
2. Vannak ...

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész   hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész   kilencedik rész     tizedik rész   tizenegyedik rész

A perspektívák és az értelem

  Azt állítottam az előző részben, hogy a tágabb perspektíva az egészségesebb. Ezen a szálon megyek tovább.

Azt is írtam hogy a jelentés jelentése: „lásd így!”, lásd ebből a perspektívából! A „láttató – valahonnan a saját nézőpontjából láttat. 

  Az értelmet a kifejezés jelentésével szokás azonosítani. Kevertem is két eltérő használatát: „Értem, amit mondasz”, és „megértem a cselekvési szándékodat”. Ám az „értem, amit mondasz” értelmében ...

Az értelmes élet szempontja

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész   hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész   kilencedik rész

Az értelem jelentőségére a terápiás gyakorlat is felhívta a figyelmet. Meg lehet betegedni abban, ha a mindennapjainkban nem találunk értelmet. Ennek terápiás gyógyítására alakult ki a logoterápia gyakorlata. [1] Az egyes ember számára ez az értelem egyenesen lét-kérdés, vagy szolidabban: élet minőség kérdése.

Az értelemre szükségünk van. Az „értelmes - értelmesebb - értelmes élet” nézőpont illusztrálásához idézek pár gondolatot a terápiás irodalomból. Meg lehet betegedni – először lelkileg - abban, ha ...

Az értelem hálója sorozat 

első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész   hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész

Az előző szövegben elválasztottam az értekmentes és értékteli megközelítéseket. Ha  meg akarjuk mutatni például az értékmentességre törekvő tudomány és az értékteli művészet helyét az ábra módján tehetjük. A függőleges dimenzióban ábrázoljuk az értékteliséget.

Elkülönítettem a gazdaságtudományt, a politikai gazdaságtantól, és az ábra alsóbb denotatív régiójába helyeztem a gazdaságtudományt, és a magasabb dimenzióba a politikai gazdaságtant. De ugyanezt kell mondani az „értékmentes” társadalomtudomány, és a „kritikai” társadalomtudomány ...

Az értelem hálója sorozat 

első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész   hatodik rész  hetedik rész

Értékek és normák

Az emberek a közös meggyőződések egy részét normaként, kötelességekként is meghatározzák. Ezeket az intézményeink biztosítják. Mint pédául az a jog, az erkölcs, az állam, stb. Ebben megmutatkozik az emberi természetnek az az oldala, hogy van bennünk az individuumon túli érték és érdek követése.

„Pszichikai életünk e két aspektusa úgy áll tehát egymással szemben, mint személyes a személytelennel. Van bennünk egy lény, aki mindent önmagához viszonyítva, a saját szempontjából képez le, és akinek tevékenységében nincs más célja, csak önmaga. De van ...

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész  hatodik rész

A leírás okán szétválasztott világ elemei közötti választóvonalak lehetnek élesek, és homályosak. Nem jobb az egyik a másiknál, mert attól függ, hogy milyen célra használjuk. A korábbi példában mondhattuk, hogy nem lehet részrehajló egy eperfa. Meg azt is, hogy mégis érzünk itt valami igazságot. Nem okozott nagy problémát, mert a költészet esetében ebben nem találunk kivetnivalót. Problémánk lenne, ha ezt a logika keretei közt tennénk. „Minden állítás vagy igaz vagy hamis, de nem lehet egyszerre mind a kettő.” - mondja egy logikai elv.

• „Az eperfa részrehajló a társadalmi osztályok ...

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész

Szótárváltás 

Ha már az osztályharcos példánál voltunk fejezzük is be ezzel. Körülbelül a 70-es évek közepétől a magyarországi tudomány nyelve megváltozott. Különösen a társadalomtudomány és a tudomány-népszerűsítés nyelve. Kezdték a szociológusok, a reformközgazdászok, folytatták a politológusok. Észre se vettük, hogy a társadalmat leíró fogalmaink a pártapparátusi, „apparátcsik” nyelvből „polgári tudományos” nyelvvé alakultak át.

  Az átalakulás egyik következménye az lett, hogy a társadalmi valóságot leíró munkásmozgalmi nyelv és szótár helyére a polgári demokrácia szavai ...

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész

Ez volt az előző rész vége:

   Hogyan lehet a semminek ága? Rájöttem, hogy e mondathoz tartozó járulékos tudatosság egy másik József Attila versben van, s az olvasóval, lehet, hogy nem azonos az életvilágunk, s ha már ideírtam ezt is le kell írnom. „A semmi ágán ül szivem,/ kis teste hangtalan vacog,/ köréje gyűlnek szeliden/ s nézik, nézik a csillagok.” József Attila: Reménytelenül. S hogy egy mai járulékos tudatossági hálóra hivatkozzak: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/remeny.htm  Hogyan lehet az eperfát leíró ábrázoló mondatból társadalmi különbségeket bemutató leírást mutatni? Hogyan ...

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész   harmadik rész

Intuíció - hozzáférünk a járulékos tudáshoz

A figyelmünk fókuszában lévő tudásunk tudattalan megtartó hálójához hozzáférhetünk az intuíciónk segítségével. 

Mutatom Tolsztoj segítségével, egy Kutozovról szóló részben miről van szó. A Napóleont legyőző főparancsnokról szóló leírás jó lehet vállalatvezetők számára is. Részlet a Háború és békéből.

  „Andrej herceg sehogy se tudta okát adni, de Kutuzovval való találkozása után megnyugodva tért vissza ezredéhez: jól halad majd a dolog, mert jó kézre bízták. Minél jobban látta, hogy minden egyéni kezdeményezés hiányzik ebből az öregemberből, akiben szinte csupán a ...

Az értelem hálója sorozat első rész ,   második rész

Egy József Attila vers jelentéseit, értelmét és ezek kulturális beágyazttságát vizsgáljuk, hogy többet tudjunk meg az "értelemről". Ott tartunk, hogy az értelem nem (csak) a szóban, hanem a szavak kultúrális beágyazottságában található.

 Megnézzük a vers kulcsszavait az angol Longman értelmező szótár szócikkeiben .

Peasant 1. A person who works on the land…  one who owns and lives on a small piece of land. 2. Infml derog a person without education or good manners: Don’t be such a peasant!

  A magyarul érezhető osztályharcos élét nem találjuk a szónak. Lehet, hogy van ilyen „jelentése” az angolban is, ezt azonban e szótárakban nem találtuk meg. Lehet, hogy azért, ...

Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált. [1]

Első rész: Az értelem kibontakozása

Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek. De hogyan konstruáljuk az értelmet? Van értelmes és értelmesebb és …. valamit mondanunk kell a „végső”, vagy „alapvető” értelemről is. Van ilyen? Vagy ez csak a mi konstrukciónk? A sorozatban elidőzünk József Attilánál és Kutuzovnál, hogy jobban értsük.

Hol van a jelentés?

  Szavakban? Vagy máshol? Ha egy hétköznapi beszélgetésben arról beszélünk, hogy mit is jelent egy szó, gyakran utalunk egy szótárszerű jelentésre. Úgy képzeljük, hogy van egy szavakból álló ...

Biztos olvastál már újra könyvet. Ha nem próbáld ki!

Azt vettem észre, hogy ha beleolvasok egy régen olvasott szakmai könyvbe, találok benne olyan ismeretet, amit régen nem vettem észre.  Azóta tanulási, kutatási módszernek is használom.

Amikor beleakadok egy olyan problémába, amihez kell a régi könyv, belelapozok és rájövök, hogy érdemes újra elolvasni.

A könyv mondandója nemcsak az írótól függ. Ha változik az olvasó, változik a könyv. Sőt, ahogy a könyv írója megírta, úgy csak az író érti (magát). Minden olvasó a maga szűrőjén keresztül vesz ki belőle.

Ezt a változó „szűrőt” járjuk körbe.

Akkor értünk meg valamit, ha az új információ, ismeret elhelyezkedik – beleszövődik a meglévő tudásunk ...

Új növekedés sorozat

1. Mi növekedhet és mi nem?  első rész ,
2. Az igaz és az igazságos  második rész ,
3. Mit tudnak a felkészültségek?  harmadik rész ,
4. Ami az érték, azt fejlesztjük.  negyedik rész  
5. A növekedés típusai ötödik rész
6. Elitek hatodik rész
7. Konfliktusok három dimenzióban hetedik rész

A tulajdon szerkezete átalakul - Új növekedés - (8)

• a világ összes pénze elférne a bankszámlámon,
•  de a világ összes tudása nem férne el a fejemben. 

Minden társadalom tudás alapú emberi rendszer. Most van egy fontos változás: 

• Egyre több a szellemi munka a termelésben. Ezért egyre több a fehérgalléros, aki nem az anyagi gazdasággal dolgozik, hanem fogalmakkal. A technikai ...

Konfliktusok három dimenzióban 

A "növekedés - nemnövekedés" erői konfliktusban állnak. 

• A "mi a jó" dimenzióban most egy fogyasztásorientált világban élünk. Az a jó, ha nő a fogyasztás. Ökológiai szempontból pedig a természeti rombolása helyett a környezeti fenntarthatóságban kell gondolkodni.

• Elidegenedés az anyagi oldalon is. A gazdaság az élő természetből halott tárgyakat gyárt, az emberekből eszközt. Ezzel szemben kellene egy fenntartható, környezet és emberbarát gazdálkodás.
• Az is kell, hogy ezt el lehessen magyarázni, ezt is csinálja a zöld mozgalom. Egy sor ismeret kell. Kell, hogy  legyenek érveink, ökológiai ismeretek, fogalmak, irodalom. A szűkebb gazdasági, GDP meg anyagi oldalt mérő növekedés ...

Új növekedés sorozat

1. Mi növekedhet és mi nem?  első rész ,
2. Az igaz és az igazságos  második rész ,
3. Mit tudnak a felkészültségek?  harmadik rész ,
4. Ami az érték, azt fejlesztjük.  negyedik rész  
5. A növekedés típusai ötödik rész

Az erőforrás birtokosai - az elitek

Három dimenzióban lehet értelmezni a társadalmi eliteket is, az szerint, hogy milyen tőkét birtokolnak. 

Lehetnek egy-dimenziós elitek.

• Lehet a csak az anyagira figyelő és birtokló  bunkó újgazdag . Nincs elég műveltsége. Az érzelmi intelligencia hiányát magyarul bunkónak is lehet nevezni. Csak arra törekszik, hogy anyagilag növekedjen. (barna nyíl) Ez egy egydimenziós elit.
• A másik egy dimenziós a szaktudós , aki a tudományát nem ...

Új növekedés sorozat

1. Mi növekedhet és mi nem?  első rész ,
2. Az igaz és az igazságos  második rész ,
3. Mit tudnak a felkészültségek?  harmadik rész ,
4. Ami az érték, azt fejlesztjük.  negyedik rész  

A növekedés típusai

Ha háromdimenziós tömb a kultúra, az áll

• anyagi összetevőkből,
• szimbolikus fogalmi összetevőkből,
• és értékösszetevőkből,

Ezek valamilyen arányban segítik egymás növekedését, vagy akár csökkenését.

Szóval ez a tömb az emberiség felkészültsége, a tudása a jóról, (ez a függőleges), szorozva tudással, szorozva az anyagi eszközökkel. Akkor a tőke tömbje = A-szor B-szer C. De itt arányosító tényezőket is hozzá kell tenni, mert nem közvetlen az összetevők ...

  A függőleges dimenzió mondja meg, hogy mi a jó, és ebből az is következik, hogy attól függően, hogy mit tartunk jónak, abban szeretnénk gyarapodni. Tehát, ha a közgondolkodás szerint az a jó, hogy gazdagodjunk, és ez  anyagi gazdagodást jelent, akkor anyagilag akarunk gazdagodni.

• Az utóbbi 200 évben azt tekintjük jónak, ha anyagilag gazdagodunk. Ez már ökológiai korlátokba ütközik.
• De az is lehet, hogy az a jó, ha okosabbak vagyunk. Akkor ezt akarjuk növelni, és akkor tanulni akarunk. (Ez amúgy versenyelőny minden vállalkozásban.)
• Ha azt tekintjük jónak, ami a közjó, amiben közösen birtokolható javak vannak, és nem csak magán javak. És biztonságban, békében vagyunk, ha harmóniában tudunk élni az ökoszférával, ha ...

Nézzük meg, mit tudnak a felkészültségeink?

• Mondjuk a biciklivel közlekedni lehet, és amikor működik, akkor egy csomó fizikai dolog működik benne. A tárgyaknak működni kell a természet törvényei szerint. Tehát fizika, kémia,  attól függ, hogy milyen szerkezet, biológia, elektronika természeti törvények.)

• A fogalmakkal nem így van. Itt a lényeg, hogy hasonló fogalmak legyenek a fejünkben. Hogy közös reprezentációink legyenek . Ha valaki követi azt a szöveget, amit én mondok, akkor valahogyan megértjük egymást, és hasonló fogalmak lesznek a fejünkben. A képen a Pythagoras tétel van, és ha emlékszünk rá, akkor közös fogalom van a fejünkben. A fogalmakban is tudás van, azt tudja, hogy mit értsünk meg a ...