@gaiaround: Valóban van egy ilyen tendencia. A régi tőke mellé fellép a tudásalapú hatalom is.
1. De ha kell egyáltalán "krácia" ...akkor melyik lenne a jobb.
2. A programban benne van a mindenki felemelkedését biztosító egyenlő és magas színvonalú oktatás kialakítása.
Üdvözlöm a kezdeményezést!
Én is látom, hogy erre van a felfele.
Szívesen veszek részt minden fajta diskurzusban a tudásalapú társadalom, hozzáadott érték, oktatás, középosztály, innovációs verseny témájában.
Van pedagógiai tapasztalatom és vállalkozásfejlesztési tapasztalatom is.
A Soter-Line Kft. számára kidolgoztam egy játékos vállalkozás fejlesztési programot a Tanoda programba szánva.
Ezekről is beszélgettem a Pax tv-ben több alkalommal is - a felvételek megtekinthetők a Youtube-on.
Hallásfejlesztési módszertanomat fejlesztő pedagógusok számára könyvben is megjelentettem.
Elérhetőségeim:
Somhegyi Tamás
tel.: 70 602 8832
emil: tsomhegyi@gmail.com
Sajnos ez egy propaganda film.
Természetesen van valós alapja, de inkább az érzelmi reakciók kiváltásának céljából alkották meg.
Természetesen minden kultúrát ismerni kell és tudni kell elfogadni is.
De, ne a DNS analízis legyen az alap.
A ferdítés lehetősége és a maga-mutogatás melegágya is egyben.
Felhívás: Kedves embertársak!
- Emberséges közviszonyok nélkül, - mind odaveszhetünk! Ezt kéne már minél többeknek a saját jól felfogott érdekükben is megérteni: A reális és szükséges társadalmi stabilizáció program kiindulópontja, nem más, mint az Európai alapjövedelem bevezetésére való tömeges igények felmutatása! - Ezért ez a hír téged is, mindenkit érint. - Segíts, magadon úgy, hogy közben mindenki, mindenkin is segít. - Kérünk oszd meg a hírt, ahol csak lehetséges.
Mert van alternatíva!
Csak mutassuk fel együtt sok százezren, millióan az Alternatívát! Igen, összefogás, összetartás az Európai alapjövedelem bevezetéséért lehetséges és szükséges..
Az alapjövedelem egy olyan új, korszerű eszköz, aminek a bevezetése mindenkinek személyesen is a hasznára válik, és ami egyben a társadalmi anyagi/gazdasági biztonságot stabilizálja, - és amivel egyszersmind véget vethetünk a kirekesztő szabadság korlátozó politikáknak! Érdeksérelmek nélkül.
***Mondj te is nemet a nélkülözésre, - és igent az Európai alapjövedelem bevezetésére! ***
- Hogyan is lehetne úgy szabadság, meg egyáltalán civilizált emberi világunk, amikor a piacgazdaság olyaténképpen való hibás működtetése történik, hogy a társadalmak egyre nagyobb csoportjai kirekesztve vannak az alapvető javak eléréséből, a létszükségleti megélhetésükből?!
- Ne habozz, Állj ki a jogaidért, magadért - csatlakozz te is az Európai alapjövedelem bevezetéséért indult Európai alapjövedelmi közösség hazai szekciójához a tetszik gombbal!
Egységben az igazságosság szelíd és határozott ereje !
Egyetemes alapjövedelem - havi fix. 13.500 ember kedveli · 328 ember beszél róla
A cikkben leírt kísérlethez (diákokat piros-kék csoportra osztották) hasonlót mesélt az osztályfőnököm is. Egyetemistákat osztottak két csoportra, egyik csoport volt a "rabszolgák", másik az "uralkodó". A diákok egy idő után annyira beleélték magukat a szerepbe, hogy az "uralkodók" elkezdtek brutálisan bánni a "szolgáikkal". A kísérletet éppen ezért le kellett állítani. Egy másik tanárom is mesélt hasonló logikára épülő történetet. Egy afrikai népet osztott ketté a gyarmatosító, olyan módon, hogy külön nevet adott az egy-egy csoportnak. Már pusztán a különböző név is elég volt ahhoz, hogy ugyanazon törzs elkezdje egymást támadni. A gyarmatosító az "oszd meg és uralkodj" elven persze nevető harmadikként hatalomra került. Mindez megelőzhető lett volna, ha nem ugrik bele az afrikai törzs a nyelvi csapdába.
Ezért is tartom nagyon fontosnak az iskolákban az irodalom tanítását. A szimbolikus nyelvet a mai ember (főleg a fiatalok) nehezen, vagy nem értik. Számukra különösen fontos lenne a jelentésen túli jelentés megismerése, ill. a történelem ismerete. Mert anélkül nem sokat mond számukra az úr-szolga viszony fogalma.
Egyetértek, hogy a politikai nyelv inkább az ellenségképzésre alkalmas. Ennek egyik oka a jelentésváltozás és a szavak jelentésének egyéni értelmezése. Mondok egy példát. Ha a demokrácia szót halljuk, mindenki pozitív dologra gondol. A politikában azt jelenti: a többség dönt. Ez jó, ám nem mindig. Nem feltétlen a többségnek van igaza, mégis a kisebbség marad alul. Ebbe a kellemetlen jelentésbe már nem gondol bele az átlagember.
Másik ok, hogy a politizáló (közélettel foglalkozó egyén) nem mondja ki, hogy csak a saját véleményét mondja, általánosítva, tényként beállítva ábrázolja véleményét.
Megoldás: a szimbolikus nyelv ismerete, a másik ember megértése, és nem félreértése, a politikai fogalmak teljes tartalmának átgondolása és a másik véleményének tiszteletben tartása.
Fiatal korom ellenére, saját karrierem során, számtalan munkakörben és beosztásban megfordultam. Volt szerencsém a versenyeztető és a tudásalapú vezetői stílushoz is. Szeretném az hinni, hogy jelenleg egy tudás alapú szervezetnél dolgozom.
A munkahelyen belüli vesenyeztetésnek, csakugyan nem sok előnyét láttam. Elszeparálódáshoz, klikkesedéshez és az információk visszatartásához vezet.
Megesik, hogy ugyanazon a feladaton vagy problémán egyszerre többen is dolgoznak, de a kialakult versenyhelyzet miatt még a felmerült problémát sem osztják meg egymással a dolgozók, nemhogy az esetleges megoldást.
Ez jelentős erőforrás,- és időpocsékoláshoz vezet amit, ha időben felismer a vezetés akár rövidtávon lehet orvosolni. A nagyobb baj az, amikor a munkahelyi kapcsolatok is jelentősen sérülnek, a kollégák eltávolodnak egymástól. Az esetleges sérelmek nem kerülnek időben a felszínre és így azok nem oldhatók meg rövid távon.
Ilyenkor hagyják el tömegével a kreatív gondolkodó emberek a céget, és viszik magukkal a pénzben ki nem fejezhető tudást, tapasztalatot és kapcsolati tőkét mert nem érzik megbecsülve magukat és nem tudnak azonosulni a cég stratégiájával.
Ez az a pont, ahol a jó vezetőnek komolyan el kell gondolkodni a következő lépésen és stratégiát kell váltania, valamint újra fel kell építenie a csapatszellemet és a kölcsönös bizalmat a munkatársak közt.
Ilyenkor jöhet kapóra egy céges karácsonyi vacsora, vagy egy munkanapra beiktatott játékos csapatépítés, evés-ivás mellyel alkalmat adhatunk a kollégáknak a gőz kiengedésére és a korábbi konfliktusok átbeszélésére.
A tudás alapú cégvezetés nem a cégen belüli versenyeztetést választja. Itt nem csak az egyén a fontos, hanem az amit csapatként tudunk elérni, megoldani. A vezető itt alkalmat ad a beosztottaknak, hogy egy csapatnak érezzék magukat.
Ideális esetben számos eszköz áll a vezető rendelkezésre, hogy ezt megvalósíthassa, én néhányat felsorolnék ezek közül:
• Szakmai napok, ahol az egyik részleg bemutatja a munkáját és a munkája során felmerülő kihívásokat a cég többi tagjának akik kérdezhetnek, ötleteket adhatnak, reagálhatnak esetleg később máshol folytathatják.
• Rövid önfejlesztő tréningekkel, mellyel közvetlenül nem az adott munkakört támogatjuk, de az egyén gazdagabb, okosabb és hatékonyabb lesz tőle és adott esetben ez komoly hatással van a napi munkájára valamit a cégen belüli morálra.
• Csapatépítő programokkal, ahol a kollégák jobban megismerhetik egymást és egy kis időt eltölthetnek együtt a munkahely falain kívül.
Úgy gondolom, hogy ennek a vezetői stílusnak van jövője.
A kommunikacio is energia!Csakhogy ez tudati szinten finom rezges szamu energia aramlik!Erre valoban NEM tanitjak a mernokoket!Ők latszolag a racionalis(bal)agyfeltekejuket hasznaljak!ps.Anno a regi vilagban a 2.vh.utan ugy kezdodott a Patyi konyv(Pattantyus Geptan)az elso felevben:A mernok csak 25%-ig szakbarbar(mer,szamol stb)a kovetkezo 25%manager(kozgazdasz marketinges stb)a fentmarado 50%pedig az emberekkel valo foglalkozas:szervezes,vezetes,kommunikacio!Na ezt az utolso 50%-ot hanyagoltak el az utobbi evtizedekben!Igy ha kommunikaciot akart tanulni vagy business schoolba ment:Uzleti kommunikacot tanulni vagy specialis kommunikacios iskolaba ahol elmagyaraztak mi az Aszertiv kommunkacio!Mindennek megvan a helye es ideje!A mernoki ismeretnek es az uzleti-gazdasaginak is!Igy a Vezetes tudomanyi reszhez tartozik a kommunikacio is!Aloha:-(
A 'csak még 5 percet' típusú ember vagyok, mióta az eszemet tudom. Még kisgyerekként sem keltem nagyon 9 előtt, szüleim nagy örömére. Annak ellenére, hogy a korán kelők nyugodt produktivitását értem, és át is élem néha, nagyon ritkán sikerül ez. Valahogy az egész ritmusom olyan, hogy 10 előtt nem működök. A legtermékenyebb időszakomat este 11 és hajnal 2 közé tenném, szerencsémre a munkám természete ezt lehetővé teszi (folyamatos rendelkezésre álló informatikai rendszerek üzemeltetésével foglalkozom). Egész életemben órára keltem (nehezen, szundiztatva), fél évvel ezelőttig, azóta megpróbálok magamtól kelni egy netről kinézett technikával, sokszor sikerül is és még az én későn kelő agyamnak is sokkal sokkal jobbnak érzem ezeket a napokat.
Kedves petrov144. Azért vannak a szakértők, hogy tudjanak ilyen mások számára éppen "felesleges" részleteket. S, ha szükség van rá tudjanak segíteni. S a munkahelyeken egyre gyakrabban ütköznek olyan problémába, amit ez a bejegyzés taglal.
Hihetetlen, milyen felesleges részletek forognak egyesek agyában, miközben ma Magyarországon rengeteg vezető a régi "urambátyám" rendszer miatt (vagy politikai okokból) vezető csak, alapvető szakmai ismeretek nélkül, hogy a vezetői ismereteket ne is említsem. Addig amíg ez így marad, ez a Habermas maszlag csak felesleges maszatolás.
1) A fogalmi átkeretezés első lépése az, hogy nem "cigánybűnözésről" vagy "romabűnözésről" beszélünk, hanem etnokulturális megalapozottságú életpályamodellekről, egyszerűbben: etnikai és kulturális közösségekre és csoportokra jellemző életpályamodellekről. Ezzel a "bűnözés" fogalomkörét kivonjuk a vitából, és nyilvánvalóvá tesszük, hogy van értelme és egyben mindennapos és tisztességes dolog annak a feltételezése, hogy az egyes csoportokra jellemző életpályamodellek eltérhetnek egymástól mind pozitív és konstruktív tevékenységekre, mind elítélendő és társadalmi megítélésükben negatív tevékenységekre nézve, és hogy ez nem pusztán gazdasági, hanem kulturális kérdés is. Nem lehet jó az egyes kulturális közösségek szociológiai leírása, ha tiltva van az, hogy e kulturális közösségek sajátos lenyomatát felismerjük a közösségekhez tartozók társadalmi tevékenységében. A "szegénység" sem megfellebbezhetetlen magyarázat, hiszen a szegénység állapota is számos, generációkon átívelő élethelyzetre, rossz és jó, szükségszerű és kevésbé szükségszerű döntésekre, felelősségre, az értékrendek sajátosságaira is visszavezethető, túl a közös társadalmi és történelmi meghatározottságokon.
Ez kikezdhetetlenül demokratikus és progresszív álláspont, nincs benne semmi determinisztikus vagy genetikai utalás (bár az "életpályamodellbe" erre kihegyezett füleknek belehallható egyfajta ironikus hangvétel, amennyiben a kifejezés elsősorban értelmiségi-polgári foglalkozásokhoz kötődik és a szóbanforgó közegről alkotott közkép felől nézve inkább groteszk kikacsintásnak hat... . Meg fognak olyanokat mondani, hogy "nincs egységes cigányság", de ez könnyen hárítható azzal, hogy a kulturális közösségek attól léteznek és maradnak fenn (és ennek a fennmaradásnak a támogatása kiváltképp demokratikus és progresszív érték), hogy tagjaik miképpen reflektálnak a csoporthoz sorolás tényére, és ez az ő szabadságuk: attól, hogy tényszerűen a kisebbségen belüli sajátos csoportokhoz tartoznak, a kisebbségi közösség tagjaiként határozhatják meg magukat, amint arra pl. a cigány önkormányzati rendszer is utal.
Magára a krízismenedzsment kommunikációs alapsémájára vonatkozó javaslat a következő:
"A baloldalon mi szakítani kívánunk azzal, hogy programunk és politikai identitásunk megalapozását morális bunkósbotként forgatott ítéletekre alapozzuk, mivel van konkrét, pontos és szakszerű kritikai álláspontunk a jobboldal politikai gyakorlatával és eljárásaival szemben. A kormányzat politikai ideológiája pedig annyira képlékeny és következetlen, hogy nyilvánvaló: csak a maffiaszerű működés álcájáról van szó, így tehát küzdelmünket az ideológiai síkról mindinkább a nemzet jelenét és jövőjét súlyosan érintő gyakorlat kritikájára összpontosítjuk.
Jól látják a jobboldalon, hogy ez mennyire jelentős fordulat, ezért összpontosítják támadásukat erre a folyamatra, ennek is egy önmagában nem meghatározó elemére, arra, amely Pásztor Albert jelölésével hozható összefüggésbe. Ők kezdeményeznek támadásokat az etnikai áthallásokkal és a következetlenséggel kapcsolatban, ők, akiknek tevékenységében mindkettő mindennapos és rendszerszerű... ez önmagában is sokatmondó tény, és igazolja ezeknek a támadásoknak az ideológiai és morális gyengeségét.
Magáról a kérdésről azt mondhatjuk el, hogy természetesen szó sincs rasszizmusról, az etnokulturális sajátosságok létének felismerése az adott közösségekre egy adott százalékban jellemző életpályamodellekben - és ezen belül a társadalmilag pozitívnak illetve negatívnak ítélt tevékenységekben - semmilyen értelmes módon nem tekinthető rasszizmusnak. Ellenkezőleg, épen az árt a rasszizmussal szembeni határozott és következetes fellépés ügyének, aki a rasszizmus fogalmát megengedhetetlenül kitágítja, és így próbálja kriminalizálni a tényleges helyzet felmérését segítő szándékkal vizsgálókat. Mi azt szeretnénk elérni, hogy lehetőleg minden baloldali párt és mozgalom az amúgy is elkerülhetetlen és - legalábbis nálunk - folyamatos önvizsgálatot terjessze ki ezekre a kérdésekre is.
Az életpályamodellek etnokulturális vonatkozásainak kérdésére - sok egyéb eddig meg nem válaszolt, fontosabb és kevésbé fontos ügy mellett - választ kell adni, hiszen ez a tisztességesebb megoldás, mint a tagadás vagy a válasz elmaradása. A tagadás és a válasz elmaradása azoknak fog kedvezni, akik könnyen érthető, bár hibás és gyakran romboló célzatú válaszokat adnak, hiszen e válaszokkal nem fog szembenállni hiteles és tisztességes magyarázat, és így esély sincs a mérlegelésre és a tisztességes megfontolásokon alapuló döntésre. A válaszok piacán egyedül fog maradni az, akinek nincsenek aggályai. Ne engedjük. "
Benkő Balázs nyelvész a cigánybűnözés kifejezés kezeléséről.
Szerintem ott csúszik félre az állításod, hogy Pásztor nem belső utasításra mondta, hanem a TV kamerájába, és Pásztor kijelentéseit, most nem rendőri hanem politikusi kijelentéseként kell vizsgálni, hiszen politikusnak indul.
Az a rész ami idézőjleben van Pásztor másfél hetes kijelentése amivel korábbi szavait próbálta magyarázni.
Egyébként nyilván arról van szó, hogy ha fenáll a gyanú is arról, hogy Pásztor rasszista, akkor elöször ezzel a gyanúval kell valamit kezdeni. Ha Pásztornak lenn egy programja például ami ezt a gyanút elűzi, nincs ügy.
Dr Domschitz Mátyás 2017.12.29. 15:09:24
1. De ha kell egyáltalán "krácia" ...akkor melyik lenne a jobb.
2. A programban benne van a mindenki felemelkedését biztosító egyenlő és magas színvonalú oktatás kialakítása.
Bejegyzés: Új világ - A tudásalapú társadalom. Közpolitikai vitairat
Dr Domschitz Mátyás 2017.12.29. 15:06:41
Bejegyzés: Új világ - A tudásalapú társadalom. Közpolitikai vitairat
SomTom · http://www.csapatepiteszenelve.info 2017.12.14. 15:03:46
Én is látom, hogy erre van a felfele.
Szívesen veszek részt minden fajta diskurzusban a tudásalapú társadalom, hozzáadott érték, oktatás, középosztály, innovációs verseny témájában.
Van pedagógiai tapasztalatom és vállalkozásfejlesztési tapasztalatom is.
A Soter-Line Kft. számára kidolgoztam egy játékos vállalkozás fejlesztési programot a Tanoda programba szánva.
Ezekről is beszélgettem a Pax tv-ben több alkalommal is - a felvételek megtekinthetők a Youtube-on.
Hallásfejlesztési módszertanomat fejlesztő pedagógusok számára könyvben is megjelentettem.
Elérhetőségeim:
Somhegyi Tamás
tel.: 70 602 8832
emil: tsomhegyi@gmail.com
Bejegyzés: Új világ - A tudásalapú társadalom. Közpolitikai vitairat
gaiaround 2017.12.11. 21:17:23
Bejegyzés: Új világ - A tudásalapú társadalom. Közpolitikai vitairat
Life Hacker | NapiHack · http://lifehacker.blog.hu/ 2016.07.22. 23:25:51
Azoknak az átlaga vagy akikkel a legtöbb időt töltöd!
pénztárca, autó, igényesség, EQ, IQ...
Bejegyzés: Beszélgetünk a tudás alapú társadalomról
Cs.Cs.Ismerős · https://www.facebook.com/merreis2/ 2016.06.07. 23:14:03
Természetesen van valós alapja, de inkább az érzelmi reakciók kiváltásának céljából alkották meg.
Természetesen minden kultúrát ismerni kell és tudni kell elfogadni is.
De, ne a DNS analízis legyen az alap.
A ferdítés lehetősége és a maga-mutogatás melegágya is egyben.
B.Üdv.
Cs.Cs.I.s-mer-Ős
Bejegyzés: Tudod hogy milyen nemzetiségű vagy?
integrans 2015.12.09. 17:54:58
- Emberséges közviszonyok nélkül, - mind odaveszhetünk! Ezt kéne már minél többeknek a saját jól felfogott érdekükben is megérteni: A reális és szükséges társadalmi stabilizáció program kiindulópontja, nem más, mint az Európai alapjövedelem bevezetésére való tömeges igények felmutatása! - Ezért ez a hír téged is, mindenkit érint. - Segíts, magadon úgy, hogy közben mindenki, mindenkin is segít. - Kérünk oszd meg a hírt, ahol csak lehetséges.
Mert van alternatíva!
Csak mutassuk fel együtt sok százezren, millióan az Alternatívát! Igen, összefogás, összetartás az Európai alapjövedelem bevezetéséért lehetséges és szükséges..
Az alapjövedelem egy olyan új, korszerű eszköz, aminek a bevezetése mindenkinek személyesen is a hasznára válik, és ami egyben a társadalmi anyagi/gazdasági biztonságot stabilizálja, - és amivel egyszersmind véget vethetünk a kirekesztő szabadság korlátozó politikáknak! Érdeksérelmek nélkül.
***Mondj te is nemet a nélkülözésre, - és igent az Európai alapjövedelem bevezetésére! ***
- Hogyan is lehetne úgy szabadság, meg egyáltalán civilizált emberi világunk, amikor a piacgazdaság olyaténképpen való hibás működtetése történik, hogy a társadalmak egyre nagyobb csoportjai kirekesztve vannak az alapvető javak eléréséből, a létszükségleti megélhetésükből?!
- Ne habozz, Állj ki a jogaidért, magadért - csatlakozz te is az Európai alapjövedelem bevezetéséért indult Európai alapjövedelmi közösség hazai szekciójához a tetszik gombbal!
Egységben az igazságosság szelíd és határozott ereje !
Egyetemes alapjövedelem - havi fix. 13.500 ember kedveli · 328 ember beszél róla
www.facebook.com/Alapveto.Jovedelem
Bejegyzés: Rosszul használjuk a bőségszarut. Csányi Vilmos előadásából ...
rozsa25 2015.12.01. 20:25:13
Ezért is tartom nagyon fontosnak az iskolákban az irodalom tanítását. A szimbolikus nyelvet a mai ember (főleg a fiatalok) nehezen, vagy nem értik. Számukra különösen fontos lenne a jelentésen túli jelentés megismerése, ill. a történelem ismerete. Mert anélkül nem sokat mond számukra az úr-szolga viszony fogalma.
Egyetértek, hogy a politikai nyelv inkább az ellenségképzésre alkalmas. Ennek egyik oka a jelentésváltozás és a szavak jelentésének egyéni értelmezése. Mondok egy példát. Ha a demokrácia szót halljuk, mindenki pozitív dologra gondol. A politikában azt jelenti: a többség dönt. Ez jó, ám nem mindig. Nem feltétlen a többségnek van igaza, mégis a kisebbség marad alul. Ebbe a kellemetlen jelentésbe már nem gondol bele az átlagember.
Másik ok, hogy a politizáló (közélettel foglalkozó egyén) nem mondja ki, hogy csak a saját véleményét mondja, általánosítva, tényként beállítva ábrázolja véleményét.
Megoldás: a szimbolikus nyelv ismerete, a másik ember megértése, és nem félreértése, a politikai fogalmak teljes tartalmának átgondolása és a másik véleményének tiszteletben tartása.
Bejegyzés: Vezetői intuíció. Hogyan értjük meg egymást? 8.
Kenny79 2015.11.22. 16:15:55
A munkahelyen belüli vesenyeztetésnek, csakugyan nem sok előnyét láttam. Elszeparálódáshoz, klikkesedéshez és az információk visszatartásához vezet.
Megesik, hogy ugyanazon a feladaton vagy problémán egyszerre többen is dolgoznak, de a kialakult versenyhelyzet miatt még a felmerült problémát sem osztják meg egymással a dolgozók, nemhogy az esetleges megoldást.
Ez jelentős erőforrás,- és időpocsékoláshoz vezet amit, ha időben felismer a vezetés akár rövidtávon lehet orvosolni. A nagyobb baj az, amikor a munkahelyi kapcsolatok is jelentősen sérülnek, a kollégák eltávolodnak egymástól. Az esetleges sérelmek nem kerülnek időben a felszínre és így azok nem oldhatók meg rövid távon.
Ilyenkor hagyják el tömegével a kreatív gondolkodó emberek a céget, és viszik magukkal a pénzben ki nem fejezhető tudást, tapasztalatot és kapcsolati tőkét mert nem érzik megbecsülve magukat és nem tudnak azonosulni a cég stratégiájával.
Ez az a pont, ahol a jó vezetőnek komolyan el kell gondolkodni a következő lépésen és stratégiát kell váltania, valamint újra fel kell építenie a csapatszellemet és a kölcsönös bizalmat a munkatársak közt.
Ilyenkor jöhet kapóra egy céges karácsonyi vacsora, vagy egy munkanapra beiktatott játékos csapatépítés, evés-ivás mellyel alkalmat adhatunk a kollégáknak a gőz kiengedésére és a korábbi konfliktusok átbeszélésére.
A tudás alapú cégvezetés nem a cégen belüli versenyeztetést választja. Itt nem csak az egyén a fontos, hanem az amit csapatként tudunk elérni, megoldani. A vezető itt alkalmat ad a beosztottaknak, hogy egy csapatnak érezzék magukat.
Ideális esetben számos eszköz áll a vezető rendelkezésre, hogy ezt megvalósíthassa, én néhányat felsorolnék ezek közül:
• Szakmai napok, ahol az egyik részleg bemutatja a munkáját és a munkája során felmerülő kihívásokat a cég többi tagjának akik kérdezhetnek, ötleteket adhatnak, reagálhatnak esetleg később máshol folytathatják.
• Rövid önfejlesztő tréningekkel, mellyel közvetlenül nem az adott munkakört támogatjuk, de az egyén gazdagabb, okosabb és hatékonyabb lesz tőle és adott esetben ez komoly hatással van a napi munkájára valamit a cégen belüli morálra.
• Csapatépítő programokkal, ahol a kollégák jobban megismerhetik egymást és egy kis időt eltölthetnek együtt a munkahely falain kívül.
Úgy gondolom, hogy ennek a vezetői stílusnak van jövője.
Bejegyzés: A dolgozók versenyeztetése csökkenti a tőkét. Hogyan értjük meg egymást? 5.
Ian URIEL · www.lmv.hu/dongiovanni 2015.03.28. 02:54:18
Bejegyzés: Mérnökök a kommunikációról
k8 2015.01.30. 14:16:36
Bejegyzés: A tudás és nem tudás fokozatai
k8 2015.01.30. 14:15:57
A nem tudàs terèben ès a tudás terèben is össze vagyunk kötve...
Bejegyzés: A tudás és nem tudás fokozatai
BB88 2014.11.20. 16:31:49
Bejegyzés: Te osszad most az észt! A korán kelők sikeresebbek(?)
Dr Domschitz Mátyás 2014.11.02. 15:00:35
Bejegyzés: És akkor Habermas… Kommunikatív racionalitás
petrov144 2014.10.10. 22:36:10
Bejegyzés: És akkor Habermas… Kommunikatív racionalitás
Andráska8 2014.07.30. 19:33:55
Ez kikezdhetetlenül demokratikus és progresszív álláspont, nincs benne semmi determinisztikus vagy genetikai utalás (bár az "életpályamodellbe" erre kihegyezett füleknek belehallható egyfajta ironikus hangvétel, amennyiben a kifejezés elsősorban értelmiségi-polgári foglalkozásokhoz kötődik és a szóbanforgó közegről alkotott közkép felől nézve inkább groteszk kikacsintásnak hat... . Meg fognak olyanokat mondani, hogy "nincs egységes cigányság", de ez könnyen hárítható azzal, hogy a kulturális közösségek attól léteznek és maradnak fenn (és ennek a fennmaradásnak a támogatása kiváltképp demokratikus és progresszív érték), hogy tagjaik miképpen reflektálnak a csoporthoz sorolás tényére, és ez az ő szabadságuk: attól, hogy tényszerűen a kisebbségen belüli sajátos csoportokhoz tartoznak, a kisebbségi közösség tagjaiként határozhatják meg magukat, amint arra pl. a cigány önkormányzati rendszer is utal.
Magára a krízismenedzsment kommunikációs alapsémájára vonatkozó javaslat a következő:
"A baloldalon mi szakítani kívánunk azzal, hogy programunk és politikai identitásunk megalapozását morális bunkósbotként forgatott ítéletekre alapozzuk, mivel van konkrét, pontos és szakszerű kritikai álláspontunk a jobboldal politikai gyakorlatával és eljárásaival szemben. A kormányzat politikai ideológiája pedig annyira képlékeny és következetlen, hogy nyilvánvaló: csak a maffiaszerű működés álcájáról van szó, így tehát küzdelmünket az ideológiai síkról mindinkább a nemzet jelenét és jövőjét súlyosan érintő gyakorlat kritikájára összpontosítjuk.
Jól látják a jobboldalon, hogy ez mennyire jelentős fordulat, ezért összpontosítják támadásukat erre a folyamatra, ennek is egy önmagában nem meghatározó elemére, arra, amely Pásztor Albert jelölésével hozható összefüggésbe. Ők kezdeményeznek támadásokat az etnikai áthallásokkal és a következetlenséggel kapcsolatban, ők, akiknek tevékenységében mindkettő mindennapos és rendszerszerű... ez önmagában is sokatmondó tény, és igazolja ezeknek a támadásoknak az ideológiai és morális gyengeségét.
Magáról a kérdésről azt mondhatjuk el, hogy természetesen szó sincs rasszizmusról, az etnokulturális sajátosságok létének felismerése az adott közösségekre egy adott százalékban jellemző életpályamodellekben - és ezen belül a társadalmilag pozitívnak illetve negatívnak ítélt tevékenységekben - semmilyen értelmes módon nem tekinthető rasszizmusnak. Ellenkezőleg, épen az árt a rasszizmussal szembeni határozott és következetes fellépés ügyének, aki a rasszizmus fogalmát megengedhetetlenül kitágítja, és így próbálja kriminalizálni a tényleges helyzet felmérését segítő szándékkal vizsgálókat. Mi azt szeretnénk elérni, hogy lehetőleg minden baloldali párt és mozgalom az amúgy is elkerülhetetlen és - legalábbis nálunk - folyamatos önvizsgálatot terjessze ki ezekre a kérdésekre is.
Az életpályamodellek etnokulturális vonatkozásainak kérdésére - sok egyéb eddig meg nem válaszolt, fontosabb és kevésbé fontos ügy mellett - választ kell adni, hiszen ez a tisztességesebb megoldás, mint a tagadás vagy a válasz elmaradása. A tagadás és a válasz elmaradása azoknak fog kedvezni, akik könnyen érthető, bár hibás és gyakran romboló célzatú válaszokat adnak, hiszen e válaszokkal nem fog szembenállni hiteles és tisztességes magyarázat, és így esély sincs a mérlegelésre és a tisztességes megfontolásokon alapuló döntésre. A válaszok piacán egyedül fog maradni az, akinek nincsenek aggályai. Ne engedjük. "
Benkő Balázs nyelvész a cigánybűnözés kifejezés kezeléséről.
Bejegyzés: Rasszistázott-e Pásztor Albert?
JámborAndrás · http://magyarinfo.blog.hu/ 2014.07.13. 18:45:24
Az a rész ami idézőjleben van Pásztor másfél hetes kijelentése amivel korábbi szavait próbálta magyarázni.
Egyébként nyilván arról van szó, hogy ha fenáll a gyanú is arról, hogy Pásztor rasszista, akkor elöször ezzel a gyanúval kell valamit kezdeni. Ha Pásztornak lenn egy programja például ami ezt a gyanút elűzi, nincs ügy.
Bejegyzés: Rasszistázott-e Pásztor Albert?
Karipapa01 2014.06.06. 13:58:27
Bejegyzés: Miért kopasz a francia király? A kommunikáció láttatás 2.
Dr Domschitz Mátyás 2014.04.13. 18:12:41
Bejegyzés: Meta kommunikáció a Kálmán-Schiffer vitáról folyó vitáról. A polisz ügyei 6.
Dr Domschitz Mátyás 2014.04.13. 18:10:14
Bejegyzés: Meta kommunikáció a Kálmán-Schiffer vitáról folyó vitáról. A polisz ügyei 6.