Az első eredmények úgynevezett hátrányos helyzetű amerikai, majd harmadik világbeli kísérletekből származnak, de rendelkezünk mi magunk is erre vonatkozó tapasztalatokkal. Déli, az USA déli színes-bőrű területein, települések önkormányzataiban a testületeket meg lehetett tanítani a hatékonyabb testületi viselkedésre. Sokunknak lehet olyan tapasztalata, hogy úgy értekeztünk, hogy egyszerre többen beszéltünk amikor jött egy jó ötlet, és a csapat belelkesedett, és a csapatból dőltek az ötletek, hogy mit, hogyan csináljunk. Persze sokszor ennyiben is maradt, mert nem volt, aki leírja az ötleteket, nem lett belőle döntés, célkitűzés, mert nem látott el senki sem fontos vezetési, értekezletvezetési funkciókat. De a tapasztalatok ...

Matyi komótosan köti a cipőfűzőjét az óvodában. A masni kötés megtanulása pár hónapos projekt. Éppen ráértem.

Mellettünk egy sietős anyuka: "Siess, lányom, siess ! Ne szöszmötölj!  - majd mutatva a Matyi felé: - Nézd meg a kisfiú, milyen ügyesen köti a cipőjét, te meg milyen buta vagy."

Pont.

Az anyuka énképet alakít. A Matyi ragyog, a kislány szégyenkezik. Büszkeségem hátterében sajnálom a lánykát. Annak a programja készül itt, milyen lesz a bimbózó élet főszereplője, mert az énképből merítjük a főszereplő cselekvéseit. A programot később már mi is írjuk.

Így hagytam abba az előző szöveget:

„A sikerkereső stratégiája a siker elérése, de közben elszenved kudarcokat is.

A kudarckerülő ...

„még több száz interjút készítettünk szervezetek vezetőivel, s a siker mintája mindig ez maradt: Volt ötlete. Megcsinálta.”

Így fejeztem be a „kezünkben van e még a sorsunk?"  című szöveget. Azóta sok szöveget írtam itt a blogban arról, hogy nem mindegy, milyen célokat tűzünk ki, és jó tudni mi okoz boldogságot, s hogy miben találjuk meg az élet értelmét.  

Most visszakanyarodok oda, hogy ha vannak jó ötletek, miért van, hogy valakik megcsinálják, valakik meg nem? Mitől sikeres az egyik, s a másik nem.

Ha erről tartok előadást, meg szoktam kérni a hallgatóságot, hogy tegye fel a kezét az, aki tudja a céljait. Erre a jelen lévők kevesebb, mint fele szokta feltenni a kezét, egy-két másodperc múlva mondom, hogy mindkét ...

Magamtól nem mernék ilyen címet adni egy szövegnek, nem is az enyém, egy könyv címe. Az írója Sonja Lybomirsky, a pszichológia doktora, aki a tartós boldogság lehetőségeit kutatja. Lybomirsky az úgynevezett „pozitív pszichológia” irányzathoz tartozik. A könyv alcíme: „Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben.” Ez a szöveg a pozitív pszichológiára s többek között a Lybomirsky könyvre támaszkodik, s tekintsd kedvcsinálónak néhány könyv elolvasására.

Ha bablevest akarok főzni, receptkönyvet olvasok, nem táplálkozástudományit

Miért nem mernék ilyen címet adni? Minden tantárgyat úgy kezdek az egyetemen, hogy elviszek egy bőröndnyi könyvet, kiterítem az előadóban, s megkérem a diákokat, hogy ...

Komoly érvek szólnak az mellett, hogy a boldog jövő képét a múltból merítjük. Az igazán meglepő, hogy ez az emberiség régmúltjából is eredeztethető. Ősemberek (is) vagyunk a modern vállalatokban.

Honnan származnak a jövőképek

Az előző posztokban bemutattam be egy kutatást, amelyben azt kerestük, milyen világot képzelünk el boldognak. Kezdem egy személyes élménnyel, ami a szövegekkel való munkából adódott. Az interjúkat hallgatva, a szövegeket csoportosítva elkezdtem szeretni ezeket a képeket, ami rendben is van, ha elég sokat dolgozunk egy anyaggal, azonban ez a szeretet egy mások által álmodott jövő iránt párosult egy nosztalgikus, ismerősség élménnyel.

E jövőképek nagyobb része, nem egy sosem volt világ ...

Biztonságos szolid megélhetés - mindenkinek

A Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért egyesület jövőkép kutatását bemutató sorozat utolsó előtti darabját olvasod. Megkérdeztünk embereket, milyen boldog világot képzelnének el az unokájának? Itt az anyagi körülményekről elmondott képeket mutatom be.

A jövőképek egy kisebb része a mostani jólét növekedését várja az unokája számára, utolérjük a nyugati életszínvonalat, unokánk gondtalan anyagi helyzetben él, biztonságban. „Megvan mindene.” Sokat utazik a világban, s egy picit jobb helyzetben van, mint az átlag.

A vélemények nagyobb része egy anyagiakban szolidabb ám biztonságos jövőt kíván unokáinak. Mindenkinek meg lesz mindaz, amire szüksége van, sem több, sem ...

Siker újratervezés sorozat 9. része. Nem mindegy, hogy millyen célokért hajtunk.

Hogyan találjuk meg az életben az értelmet?

„… arra a kérdésre, mi stimulálja a leginkább a potenciát és az orgazmust, a beérkezett 20000 válasz a legmegbízhatóbb stimulánsként a „romantikát” adta meg, tehát a partner iránti vonzalmat, szerelmet.” E kutatást Viktor Frankl, a logoterápia megalkotója idézi.

A reklámozók szerint a szex az egyike azon dolgoknak, amelyek vonzzák a figyelmünket. Így most adóztunk e kezdéssel a reklám törvényeinek, ám e szöveg mégsem (csak) az orgazmusról szól, de arról igen, ami az idézetben a „megbízható stimuláns” mögött van. Arról a valamiről írok, ami a nemi aktust szeretkezéssé teszi, ami az unalmas ...

Magamtól nem mernék ilyen címet adni egy szövegnek, nem is az enyém, egy könyv címe. Az írója Sonja Lybomirsky, a pszichológia doktora, aki a tartós boldogság lehetőségeit kutatja. Lybomirsky az úgynevezett „pozitív pszichológia” irányzathoz tartozik. A könyv alcíme: „Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben.” Ez a szöveg a pozitív pszichológiára s többek között a Lybomirsky könyvre támaszkodik, s tekintsd kedvcsinálónak néhány könyv elolvasására.

Recept?

Ha bablevest akarok főzni, receptkönyvet olvasok, nem táplálkozástudományit

Miért nem mernék ilyen címet adni? Minden tantárgyat úgy kezdek az egyetemen, hogy elviszek egy bőröndnyi könyvet, kiterítem az előadóban, s megkérem a diákokat, ...

A kézírás hasznáról beszéléget Hámori József agykutatóval Sallai Éva.

"– Az agykutatók a kézírás számos fejlesztő hatását felismerték. Amikor kézzel írunk, akkor az agyunk Broca-mezőnek nevezett része – ami valójában a nyelvi mozgató mező – nagyon aktív lesz. A Broca-központ, amelyet Paul Broca, 19. századi francia neurobiológusról neveztek el, a mozgatókéreg közelében, a frontális lebenyben helyezkedik el, és az ajkak, az állkapocs, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja. Ha megsérül, a beszédképzés súlyos károkat szenved, mert a Broca-mező utasítja az ehhez szükséges izmokat, hogy legyenek szívesek dolgozni. Amikor tehát kézzel írunk, a Broca-mező nagyon aktív lesz. Ha viszont gépírással, ...

Megkérdeztünk vezetőket, hogy szerintük milyen lene az a világ, amelyben unokájuk boldog lenne.  

Az általuk álmodott boldog társadalomban élő unokánk „boldog, közösségi ember, aki jólétben él, amit nem fogyasztói értékek, hanem a tudományos és lelki-szellemi fejlődés definiál, önmegvalósító egyéniség.” Az önmegvalósítókról van mondandója a tudománynak is.

Nagy hatással voltak rám humanisztikus lélektani tréningek, melyek emberképében fontos elem az „önmegvalósító ember” alakja. Maslowtól származik a szinte minden menedzserképzésben tanított „szükséglet piramis” modell. Így ír róla a wikipédia:

„Maslow az emberi szükségletek hierachiájának modelljével (Maslow-piramis) vált világhírűvé. ...

Wallerstein a gyenge államról és a tőkefelhalmozásról

"Minél gyengébb az állam, annál kevésbé lehetséges a gazdagság fölhalmozása produktív gazdasági tevékenységek által. Ez aztán az államapparátust teszi meg a vagyonfelhalmozás egyik elsődleges - vagy nemegyszer az elsődleges - helyszínévé: ez jelentkezhet az állami vagyon ilyen, vagy olyan mértékű rendszeres meglopása és a megvesztegetés formájában. Nem arról van szó, hogy ez ne fordulna elő az erős államokban is - mert igenis előfordul -, hanem hogy a gyengébb államokban ez válik a tőkefelhalmozás legfőbb módjává, ami viszont kikezdi az állam működőképességét. Amikor az államapparátus válik a tőkefelhalmozás fő eszközévé, akkor a hivatalok rendezett átadása az ...

A remény erejéről írja Elisabeth Lukas, idézve Rudolf Bilz kutatót:

"A patkányok képesek 80 órán át úszni. Ha azonban a patkányt egy vízzel teli tartályba dobjuk, amelynek sima falai lehetetlenné teszik, hogy kimásszon, kb 15 perc elteltével megfullad. A patkány szokatlanul gyors kimúlása csak azzal magyarázható, hogy nem lát reményt a menekülésre, ezért feladja. Ezt a magyarázatot egy további, kísérleteken alapuló tapasztalat támasztja alá. Ha ugyanis a vízzel teli tartályba dobott patkánynak 10 percnyi kétségbeesett úszkálás után benyújtanak egy fadarabot, amin keresztül kijuthat, és utána ismét visszadobják ugyanabba a tartályba, akkor 80 órán át, a végkimerülésig úszik, mígnem megfullad. Ha egyszer megtapasztalta, ...

„A testvéreknek az elöljárójukhoz való folyamodásáról”

„Ha valamely helyen a testvérek nem tudják életmódunkat megtartani, amilyen gyorsan csak tehetik, siessenek miniszterükhöz és jelentsék ezt neki. A miniszter pedig olyan szorgoskodással igyekezzék rajtuk segíteni, amilyennel kívánná, hogy hasonló helyzetben rajta is segítsenek.”

A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.

4. Hogy senki se sajátítsa ki magának az elöljáróságot

(1) Nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak - mondja az Úr.

(2) Akik mások fölé rendeltettek, ne dicsekedjenek jobban elöljáróságukkal, mintha kizárólag testvéreik lábának mosogatására volnának rendelve.

(3) És, ha hivataluk elvesztése jobban megzavarja őket, mint a lábmosás feladatának elvonása, lelkük veszedelmére csak annál inkább vetik magukat kincsek] gyűjtésére.

A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.

"A komplex problémákhoz ügyetlen megoldások kellenek. Az ügyetlen azt jelenti, hogy valószínűleg nem tudjuk megmondani, hogy pontosan ezt meg azt kell csinálni, és akkor megoldódnak a problémák. Egyszerűen el kell kezdeni törekedni valami felé, megtenni az első lépést, megnézni, hogy az mit hogyan mozgat, aztán megtenni a következő lépést."

"Útjára indult egy alternatív gazdaságpolitika, filozófia, amely szerint a világ társadalmi, gazdasági és környezeti problémáira részben megoldás lehet a nemnövekedés. Nem a megrekedés és a gazdaságok leállása, hanem egy olyan fejlődés, amelyben nincsenek benne azok a kényszerek, amelyek semmi mást nem szolgálnak, mint a haszonmaximalizálást. Amikor a globális növekedés hasznának ...

Dr Domschitz Mátyás PhD szervezetfejlesztő, kommunikáció kutató

Kutatási terület :

• kommunikatív társadalomelmélet,
• szervezeti kommunikáció,
• a szervezeti tőke fejlesztése,
• együttműködés fejlesztése
• A Tudástőke Alapítvány kutatásvezetője, fejlesztője.

Oktató munka

• A Nemzeti Közszolgálati Egyetem integritás tanácsadó képzésén a „szervezetfejlesztés”, „szervezeti kultúra”, felelőse és oktatója és az „értékalapú kormányzás”, „kommunikáció és együttműködés”, „tanácsadás és támogatás”, „konfliktuskezelés és konszenzusteremtés” tantárgyak oktatója;
• A Nyugat-Magyarországi Egyetemen a Kommunikáció és Médiatudományi Intézeti Tanszékén docens 2016 szeptember 31-ig,
• ...

Folytatódik az a sorozat, amelyben sikerről, boldogságról gondolkodunk. Most ott tartunk, hogy megkértünk civil szervezetek vezetőit, hogy képzeljék el, milyen lenne az a jövő,amelyben az  unkájuk boldog lenne.

Úgy tűnik, hogy a boldog világról alkotott képünk egy közös tudásra támaszkodik. Megkérdeztünk gazdálkodó és civil szervezetek vezető munkatársait, hogy milyen jövőt képzelnének el, amelyben az „unokájuk boldog lenne”. Mindenhol hasonló válaszokat kaptunk. A válaszokból most az elképzelt boldog jövő tudásáról és a magasabb értékekről szóló részeket mutatom be.

Unokáink kultúrája

Az unokánknak álmodott világban a jelenleginél magasabb az emberek műveltsége. A kulturális és a szellemi értékek dominálnak ...

Ki dönti el, mit szeressünk?

Huszonöt éves az emlék. Reggel, iskolába menet beszélgettünk Danival arról, hogy mitől keletkeznek az új és újabb vásárlási divatok. Az éppen aktuális divatfigurát kellett volna megvenni. Arról mesélt, hogy kinek milyen figurája van az osztályban. Én nem örültem nagyon, mert tudtam, hogy a tévében mozgó játékok a valóságban nem mozognak úgy, mint a filmen. Csalódást fognak okozni. De azt is tudtam, hogy fontos az osztályban, hogy kinek, mi van már meg, így nem tiltakoztam nagyon. A teknőcök divatja volt éppen, s szóba jött, hogy korábban a törpöket szerettük és gyűjtöttük, majd kommandós katonákat és robotokat, és most már nem is játszik velük.

  - Milyen érdekes, - mondta Dani - hogy pont ...

Kedves Matyi!

Szeretném megköszönni a munkát, a rugalmas hozzáállást, az együttműködést és derűt, amivel a három kommunikációs csoportot eljuttattad a kurzus végéig. Nagyon fontos volt a projekt szakmai vezetésének, hogy a megszervezésre kerülő képzéseket a résztvevők jó színvonalúaknak ítéljék, de szerintem ennél sokkal több sikerült: jó kedvű tanulás, feltöltődés, élmények, ismeretségek... Ezt nagyon köszönjük neked!

 Üdv: Irén

A boldogságot közösségi kapcsolatokban képzeli el az emberek többsége.

Siker újratervezés 4.

Egy kitérőt teszünk a sikerről való gondolkodásban. A sikerlélektan az egyénekben gondolkodott, s kevésbé figyelt a közösségi lényünkre.

Pár szövegben azt mutatom meg, hogy a boldogságot közösségi kapcsolatokban képzeli el az emberek többsége.

A kilencvenes évek végén megkérdeztünk egy tréningcsoportot arról, hogy milyen világot álmodnának az unokájuknak.

Ezt kaptuk:

• Unokánk boldog, közösségi ember.
• Jólétben él, amit nem fogyasztói értékek, hanem a tudományos és lelki-szellemi fejlődéssel mér. 
• Nem kell túlélési/megélhetési versenyben élnie.
• Önmegvalósító egyéniség. Harmóniában él önmagával ...

Roberto Assagioli  könyve alapján a jegyzetet készítette  Héjjas István
hejjas@lsi.hu

Forrás:  http://www.inco.hu/inco13/tudatk/cikk2h.htm

Pszichoszintézis
Harper Collins, London, 1995.

(tartalmi ismertető)

Bevezetés

A pszichoszintézis egyrészt elmélet, amely a különféle pszichológiai módszerek és megfigyelések egységes értelmezését célozza, másrészt terápiás módszer, továbbá olyan személyiség és kreativitás fejlesztő technika, amely az emberben lappangó gátolt alkotó képességeket kívánja tudatosítani és aktivizálni.

A pszichoszintézis kidolgozója, R. Assagioli S. Freud tanítványa volt, de úgy találta, hogy Freud pszichoanalízise kiegészítésre szorul. Véleményét erősítették az olyan megfigyelések, ...

Melyik az értelmesebb?

Melyik időtöltés az értelmesebb? Megnézni egy jó akciófilmet, vagy elvégezni egy feladatot, amely egy célunk fele visz. Az első a kellemesebb, és a másodikat mondanánk értelmesebbnek. De ha a filmet a szeretteimmel nézném, már a film lehet a jobb, mert a velük töltött idő az értelmesebb. Az értelem a célok felett van. Szükségünk van arra, hogy életünket értelmesen éljük.

És hogy mi ez az értelem, azt intuitíven tudjuk .  Így vannak magasabb és alacsonyabb rendű dolgok, ügyek. Amikor a jobbat, értékesebbet, a magasabb rendűt mutatjuk, felfele ...

Ha autóval letérünk a navigátorba beírt útról, az tervező jelzi, és újra tervez. A fogyasztói társadalommal letértünk egy emberi útról. Vannak jelzések. Ilyen a klímaválság is, de vannak a közérzetben is olyan jelek, ami miatt érdemes újratervezni. Az előző szövegben írtam arról, hogy ha az emberek elé úgy állít fogyasztási célokat a társadalom, hogy azokat sok ember nem tudja elérni, ez anómiás állapotokhoz vezet. A fogyasztói társadalommal ott is van probléma, ahol jól működik. Az ökológiai válság miatt itt is újra kell gondolni a céljainkat. 

Siker újra

A siker lélektanáról szóló régi szöveg a célokkal folytatódott. Így:

„Ki ismeri a céljait?

Amikor  előadást tartok erről, meg szoktam kérni a ...