2013. ápr 11.

Alkotó csoportmunka 1.

írta: Dr Domschitz Mátyás
Alkotó csoportmunka 1.

BejegyzésÚtmutató a csoportos együttműködés egyéni és csoportos feldolgozáshozlcíme...

Mikor van szükség alkotó csoportmunkára?alkcsopmunka1_1.jpg

Nincs mindig szükségünk a csoportmunkára, s nem kell minden problémához, alkotó módon nyúlnunk. Az alábbi feltételek megléte esetén érdemes alkotó jellegű csoportmunkát szervezni:

  • Sikerlélektani megfigyelés, hogy a sikeres emberek, szervezetek olyan problémák megoldásán, olyan célok kitűzésén fáradoznak, amelyek megoldására elég jók az esélyeik. Olyan célokat tűznek ki, amelyekre e két kritérium igaz:  A célok elérése rajtuk, illetve az általuk mozgósítható erőforrásokkal elérhető.  A célok eléréséhez jók az esélyeik, azaz olyan cselekvést igényel a cél elérése, amelyben a szervezet jó.  Ez sokszor a csoportmunka során is érvényesítendő szempont, ha a csoportot a sikeres cselekvéshez kívánjuk hozzásegíteni. 
  • Alkotó jellegű munkára akkor kényszerülünk, ha olyan általunk fontosnak tartott problémát kell megoldanunk, amelynek nem ismerjük a megoldását, vagy nincs is megoldása. S ami a leggyakoribb: a probléma számunkra megfelelő megoldását kell keresnünk, s itt nem megtalálni kell egy esetleg létező megoldást, mint a legtöbb iskolai feladatban, s nem nézhetjük meg a könyv hátuljában, hogy mi a megoldás, hanem mi magunk fogjuk meghatározni, mi legyen az. Ezt a könyvet mi magunk írjuk.
  • Csoportmunkát akkor érdemes szerveznünk, ha a feladat meghaladja a tudásunkat, vagy a mozgósítható erőforrásainkat. Ekkor azokkal érdemes a megoldást keresni, akik hozzá tudnak tenni olyat a megoldáshoz, amire mi nem vagyunk képesek.
  • Non profit szervezetekben, állampolgári csoportokban talán az a legfontosabb indíték a csoportok szervezéséhez, hogy ezekben a csoportokban, szervezetekben valamilyen számunkra fontosnak tartott közéleti cél érdekében vállalunk tagságot, ezért motiváltak vagyunk e célok velünk történő megoldására. 
  • S e kisebb szervezetek még képesek adni a közvetlen, közös közéleti részvétel élményét, amelyet a nagy szervezetek, a közvetett demokrácia intézményei már nem adhatnak.
  • S végül szervezési tapasztalat, hogy a döntések megalapozottabbak, ha abban részt vesznek azok, akikre a döntés vonatkozik, s azok az emberek, akik részt vesznek a döntési folyamatban, a végrehajtásban is szívesebben vesznek részt. S a legtöbb non profit szervezet egyetlen s legnagyobb erőforrása a tagok szabadon vállalt tevékenysége. Ezért a tagság nélkül hozott döntések kiüríthetik a szervezetet.

A vállalkozó szellemű szervezeti kultúra

vallalkozo_szerep.jpgEgy angliai tapasztalat a szervezetek vállalkozó szellemének előfeltételeként nevezi meg az alábbiakat.

Proaktivitás. Ez az a képesség, hogy a szervezet kezdeményezően viszonyul a környezetéhez, nem pusztán reagál a változásokra, hanem tudva saját értékrendjét, küldetését, ennek fényében szabadon dönt a változó környezetben való viselkedése felől, azaz tudja, hogy mit kell (máshogy) tennie, hogy a küldetése, stratégiái szerint működjön.

Team központúság. Ez szakszerűen vezetett alkotó csoportmunkák szokását jelenti a szervezetben. Azt is, hogy a csoportnak szakszerű innovációs lépéseken keresztül kell kifejleszteni a munka produktumát és azt is, hogy itt a csoportot nem számossága jelzi, hanem minősége, olyan csoport, ami “jó csapat” és ezért tud váratlan, innovatív ötleteket is termelni.

A képességeket meghaladó törekvés. Az hogy a szervezetben az a tipikus teljesítménymotívum, hogy ma jobbak legyünk ismét, mint tegnap.  Ez szervezeti normaként, beállítódásként, és szokásként áthatja a szervezet kultúráját, s nem vezetői akarat, hanem a csapat állandó önmagát, munkáját tökéletesítő szokása. Mint szokás tetten érhető ott, hogy miről beszélnek a munkatársak, csak úgy spontán. A létet panaszoló-e a tematika, egy kolléga izgalmas újításának átvételi lehetősége, vagy éppen e kolléga kipletykálása a csapatból.  A “gyerünk” -e a motívum, vagy az irigység.

Képesség a dilemmák megoldásár. Az a szokás, hogy az ellentmondások, nem bénítják a cselekvést, hanem izgalmasabbá, kreatívabbá teszik. Ez a képesség aztán növeli annak valószínűségét, hogy korábban megoldatlan, megoldhatatlan problémáknak újból nekiálljon a szervezet. Ez azt is jelenti, hogy szabad próbálkozás és tévedés útján tanulni.

Tanulási képesség. Az egész szervezetnek folyamatosan el kell sajátítania a világot, hiszen az egyszer már megtanult világ megváltozik, és újra meg kell tanulni, és újra ki kell dolgozni a proaktív alkalmazkodási stratégiákat.

A felsorolás mindegyik eleme tartalmaz a csoportos alkotásra jellemző elemeket. A csoport kreativitására egy általános problémamegoldás keretében van szükségünk.

Egy általános csoportos problémamegoldó algoritmus látható a következőkben.

Hogyan oldjunk meg problémákat változó környezetben?

problem-solving_2.jpg1. Mi is történik velünk valójában?  Mi az oka mindennek? A probléma kontúros megfogalmazása. Általánosíts, de ne feledkezz meg a feltárt konkrétumok tételes felsorolásáról. Ebben támaszkodj a problémakezelés során elemzett helyzetképre.

2. Mi várható a közeljövőben?   Az uralkodó környezeti folyamatok, hogyan hatnak a szervezetre, a szervezet céljaira?

3. A proaktív szemlélet.  Ha mindenen nem is tudunk változtatni felelősek vagyunk az ezekre a tendenciákra adott válaszokért. Milyen lehetőségeket kínálnak ezek a tendenciák? Hogyan reagáljunk megfelelő módon mindezekre a jelenségekre? Mi az, amit tehetünk a javulás, a lehetőségek kiaknázása érdekében? Hogyan válhatnánk kezdeményezővé ebben a meglehetősen nehéz helyzetben? Válságmenedzselés, költségcsökkentés, növelés?

4. Mit tehetnénk tényleg a gyakorlatban?  Az előző fázis javaslataiból szűkítve a kört kiválasztva a lehetséges megoldásokat.

5. A cél meghatározása eredménykategóriákban.  Mi mikor tekintjük elértnek a célt, milyen az az állapot a jövőben, amely, ha fennáll elértük a célt, s mindezt milyen eltéréssel.

6. A cél eléréséhez szükséges, de hiányzó feltételek maradéktalanságra törekvő számbavétele.  Melyek azok a feltételek, amelyek kellenének, de nem adottak?

7. Címzett követelések, kérések megfogalmazása.  A cél eléréséhez máshonnan kért segítség. Követelni, ami jár, kérni, ami nem jár, de el szeretnénk érni másoktól és felajánlani valami neki fontosat cserébe.

8. Feladattisztázás.  Ami se nem jár, kérve sem kapható, s nekünk kell megcsinálni. Miért? Ki? Mit? Mikorra? A felelősségek és hatáskörök összhangjának elvére vigyázz!

9. Ellenőrzés, értékelés. Ki, mit, mikor, milyen szempontok alapján, milyen következményekkel értékel?

10. Mandátumalkotás, felhatalmazás.  Kinek van felhatalmazása, hogy a célelérés érdekében eljárjon?

Az előző algoritmust követve a csoport dolgozik a megoldáson, s ha az ismert meglévő megoldások elfogynak meg fogunk akadni, s ekkor a kreativitásunkra lesz szükségünk.  A továbbiakban erről szó a füzet.

Kifejező szavak

Gyakorlat: Figyeljünk meg néhány szavunkat, s beszéljük meg csoportban, mit jelentenek a kifejezések, hagyományosan és mit, ha pontosan azt értjük alatta, amit leír a kifejezés? Ezek: a találmány, feltaláló, teljesít, lelkes ember, elhívatott ember, szellemes ember, önfeledt, belefeledkezés. E szavak mindegyike kapcsolatos a kreativitással. Nézzünk a nyelvi kifejezés megszokott értelme mögé, s lássuk meg az eredeti jelentés kifejező erejét. Jó, ha a csoport maga találja meg az értelmüket, s írjuk fel táblára a válaszokat, s lehet többféle választ keresni. Az itt következő leírások segíthetnek a felkészüléshez.

  • Kezdjük a találmány, feltaláló szavakkal. Mindegyikben ott van a találni ige, s mintha azt mondaná a nyelvünk, hogy a találmányok talált dolgok. azaz mintha megtalált volna a feltaláló valamit, amely már megvolt.
  • Aztán ott van a teljesít szavunk. Amikor valaki teljesít egy feladatot, utasítást, elvárást, küldetést, akkor teljessé tesz valamit. Cselekedetével valami addig nem teljeset tesz teljesebbé.

Ugye jobban, kreatívabban dolgozunk, ha tudunk lelkesedni az ügy, a cél, a feladat iránt. Nézzük meg a lelkes ember, a lelkes csapat jelzőjét. Milyenek Ők? “Lélekkel teli” emberek, csoportok. S a szellemes ember. Szellem-es.

A feltalálókra, lelkes emberekre, a nagy alkotókra azt is szoktuk mondani, hogy elhívatott emberek. Milyen az elhívatott ember? Olyan ember, akit elhívtak, aki “el van hívatva”. S ki hívja az elhivatott alkotókat? A szellem, a múzsák az Úr.

  • S végül nézzük meg az önfeledt szavunkat, amely az önmagunkat feledett állapotot jelző szó. Önfeledt öröm, belefeledkezés valamilyen feladatba. Amikor önfeledtek vagyunk önmagunkról elfelejtkeztünk, ekkor “én nélküli tudatállapotban” vagyunk, tudatunkban nem az “énes” vágyaink, szorongásaink, gondolataink vannak, hanem teljesen az, amibe belefeledkeztünk.

Bal és Jobb Jin és Jang

Van, hogy a kifele történő aktivitás, a racionális problémamegoldás visz sikerre, s van, hogy a befogadás a befele figyelés.

A “lelkes”, a “szellemes”, az “önfeledt”, állapot, amelyben a “teljességet” keressük, s amelyben “találjuk” a találmányainkat, s mindezt leginkább akkor, mikor magukhoz hívnak, vagy meglátogatnak minket a “szellemek”, a “múzsák”.  Ezek olyan képességeink, olyan erők energiák, amelyeket nem a racionális tudásunkkal értünk, sokkal inkább az intuíciónkkal érzékelünk. A kínaiak segítségével. azt mondhatjuk, hogy az ötletekhez, a megérzésekhez, a “rájövésekhez” a befogadó, a Jin erő segít minket hozzá, s a dolgok végigcsinálásához, a kifele történő alkotáshoz pedig a másik: a Jang ereje. Mik ezek az erők? Előre kell bocsátani, hogy ezek, ebben a megfogalmazásban nem tudományos fogalmak, inkább az intuitív megérzésekhez segítenek minket.  Így írja a  Jí Csing, A változás könyve, az ősi kínai jóskönyv bevezetője:

„A legfőbb rendező erő megnyilvánulásaként a dolgok alapvetően kétféle természetűek lehetnek: jang, avagy jin színezetűek. Ez az alapvető kettősség magukra a hatóerőkre is vonatkozik: vannak jang - áramlatok és jin - áramlatok.

Jang = az égi, az aktív, a pozitív, férfias, szilárd, erős és fénylő - és így tovább - minőség, a szellem ereje.

Jin = a földi, a passzív, a negatív, nőies, elnyelő, gyenge és sötét - és így tovább - minőség, az anyag ereje.

Fontos tudnunk, ‚s megszoknunk, hogy ez a két alapminőség egyenértékű és egyenrangú! Sajnos, hajlamosak vagyunk a pozitív szóhoz a jó képzetét társítani, ugyanígy a negatívhoz az előnytelent, a rosszat. Ennek az eltorzult szemléletnek megfelelően alakult ki helyenként és koronként az a tévképzet, hogy a férfi magasabb rendű a nőnél. Erről a felfogásról most szó sincs! A “férfias, pozitív” jelzők itt csupán a kiáradás, a kezdeményezés, az expanzió képzetét kívánják felkelteni, míg a “nőies, negatív”, szavak a befogadás, az alkalmazkodás, az összehúzódás érzékeltetésére szerepelnek. Jin és jang kiegészítői, és nem ellenségei egymásnak!" ... “Az ember maga is jin, illetve jang erők hordozója, és ezek az erők csak kivételesen egészséges személyeknél vannak egyensúlyban. Legtöbbünknél némi eltolódás figyelhető meg az egyik irányba.”

Eltérő agyféltekék. Nagyjából analóg e kettősséggel az agyféltekék működése. Az agy két féltekéje funkciójában is és “működési elveiben” is eltérnek egymástól. A bal agyfélteke a beszélni tudó agyfélteke, s ezért a szavak, s a mögöttük lévő fogalmak használata miatt a logikusan gondolkodni tudó félteke. A logikusan, a fogalmakkal, analitikusan gondolkodó félteke. A bal féltekére a lineáris gondolkodás a jellemző. Az információkat, tapasztalatokat elemzi, szétszedi, rendszerezi, összehasonlítja, és ismét összerakja. Az európai gondolkodásra ezen agyfélteke dominanciája a jellemző.

A jobb agyfélteke a ballal szemben nem (nagyon) tud beszélni, viszont jól tájékozódik a térben, az érzelmek világában, a világot nem analitikusan, hanem egészlegesen idegen szóval holisztikusan érti meg. Nem gondolkodás adja a segítséget, hanem intuíciókkal, megérzésekkel “dolgozik”. Fogékony és befogadó, egységben ragadja meg a helyzeteket, inkább a “hangulatok és benyomások alapján”. Ha tudunk figyelni rá, vagy félálomban, amikor ugrálnak a képek a szemünk előtt, s jönnek, mennek minden logika nélkül, ez a jobb félteke műve. A “logika nélkül” nem azt jelenti rendszer nélkül, csak azt: más rendszerben. Nehezebben értjük, de jól értik ezt az alkotók, a művészek, Ők megtanulták, vagy el sem felejtették érteni.

A bal agyféltekét koncentrálva, akaraterővel használjuk, míg a jobb agyfélteke, az egészleges, “nőiesebb” “Jin” elvű féltekét lazítva, elengedetten, lágyan tudjuk meghallani.

A csoport ritmusa. Amikor csoportmunkát szervezünk, a legfontosabb, hogy figyeljünk arra, hogy mindkét agyféltekére jellemző megközelítésre szükség van a probléma megoldásához.

Legalább ennyire fontos a csoportos alkotásban, a csoport életében a ritmus. Hol arra van szükségünk, hogy keményen, racionálisan dolgozzunk, működjünk, s egy idő után váltani kell, s intuitív, érzelmi, oldott, laza módon kell tovább mennünk.

A csoportnak is két “lábon” kell járnia, felváltva: bal ... jobb ... bal ... jobb.

Folytatás következik.

 kép

  • https://wallyboston.com/nurturing-the-entrepreneurial-spirit/
  • https://hu.123rf.com/photo_34229132_stock-vector-problem-solving-concept-sketch-with-keywords-and-icons.html
Szólj hozzá

kommunikáció együttműködés tudásmenedzsment siker értekezlet racionalitás gondolkodás innováció szervezés fejlesztés menedzsment vezetés szervezet kreativitás meeting csapatmunka csapatépítés tudástársadalom szervezetfejlesztés problémamegoldás consulting emberi erőforrás proaktivitás vezetőképzés facilitátor tudásszervezet sikerlélektan értekezletvezetés meetingvezetés vitavezetés Tudástőke