Az együttműködő kommunikáció fejlesztése
1. A megbeszélés, mint globális munkatér
A munkahelyeken a legtöbbször a vezető vállalja a vitavezető szerepet. De a vezető a legfőbb problémamegoldó is. A vezető nagy valószínűséggel nem tanult moderátori ismereteket, azt legfeljebb valahogyan kialakította. Így e két szerepe összekeveredik, s ez gyakran többet árt, mint használ. A vezető, ha meg is próbálja szabályozni a megbeszélést, a legtöbbször ő maga szegi meg a maga által hozott szabályokat. S mivel ezt általában nem legitim kibeszélni, a vezető nincs is ennek tudatában. Ha ez súlyossá válik, a résztvevők megszokják, hogy a problémamegoldás valódi színtere nem a vezetővel együtt tartott megbeszélés, s az értekezletek kiürülnek.
http://hetedikvilag.blog.hu/2013/09/29/megbeszeles_kolcsonos_megertes_vagy_verseny
2. Legyen nyilvánosság!
„A szervezeti problémák megbeszélése gyakran nehéz. Sok indulat lappanghat, sok rejtett törekvés lehet akkor is, ha a felek a kölcsönös megegyezésre törekszenek. Ezért a szervezetek egyre gyakrabban alkalmaznak olyan szakértőt, facilitátort, vagy moderátort, aki e szervezeti tisztázó folyamatokhoz segíti a szervezetet. Neki az a dolga, hogy segítsen a kommunikatív racionalitás kialakításában. Ez szervezetfejlesztési, vállalkozási, vezetési tapasztalatokat, s a csoportos emberi problémák ismeretét igényli. … (Neki) az a dolga, hogy segítse a feleket, abban hogy megértsék egymás nézeteit és ha lehetséges közösen döntsenek … dolga …hogy biztosítsa a racionális megbeszélés feltételeit.” (Részlet az „El vagyunk havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? c könyvemből. Typotex 2013) Hogy illusztráljam, mi mindenről van szó, elindítok egy sorozatot.
http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/14/veri-e_a_tanar_ur_a_gyerekeket
3. Az ideális kommunikációs helyzet hatalmi helyzetekben eltorzul
A hatalom lehet, hogy elvárja, hogy
- mit tartsunk igaznak,
- mit helyesnek,
- s milyen gondolatot, érzést mondhatunk ki, s mit nem.
A szervezetekben pedig van hatalom. S a szervezet egésze szempontjából gyakran adódhatnak olyan helyzetek, amikor a kommunikáció tisztasága, érdekében állhat a szervezetnek és a szervezet tagjainak egyaránt. Ha érdek
- a valóság helyes és közös értelmezése,
- a normák kollektíven alkotott létéből eredő elfogadottsága,
- a cselekvő személyek belső világának kinyilvánítása
Ilyenkor a tiszta kommunikáció idejére fel kell függeszteni a meglévő szervezeti hatalmat, s a hatalmat annak kell adni, aki a racionális kommunikáció feltételeit, medrét biztosítja. Aki ezt képes jól ellátni, az a kommunikáció moderátora, vagy facilitátora. Erről egy másik szövegben írok. A moderátor felelőssége a kommunikatív racionalitás biztosítása.
http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/21/a_gimi_ahol_titokban_diakot_vernek_kommunikativ_racionalitas
4. Mese a demokráciáról
Nincs olyan fél, aki (egyedül, kizárólagosan) igazolni tudná erkölcsi elveit, ezért minden félnek racionális dialógusba kell bocsátkozni arról, hogy milyen elvek és etikák érvényesek mindannyiunkra nézve. Aktuális. Ismét. Vagy mindig az?
http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/26/iskola-_szulo_konfliktus_kezelese_facilitatori_segitseggel
5. A kommunikatív racionalitás
Az előző szövegekben bemutatott iskolai példában érezhető, hogy az iskolai kommunikáció sok aktusa nem felelt meg a racionális megbeszélésnek. Hogy jobban tudjuk elemezni a kommunikációs helyzeteket, el kell tudnunk különíteni egymástól a különféle cselekvéseket. A kommunikatív racionalitás megértéséhez a kommunikatív cselekvést el kell különíteni más cselekvésfajtáktól.
http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/04/kommunikativ_racionalitas_es_akkor_habermas
6. Alkotó csoportmunka 1
Mikor van szükség rá? Alkotó csoportmunka és kreativitás.
http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/11/alkoto_csoportmunka
7. Alkotó csoportmunka 2.
Az alkotás folyamatáról.
http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/11/alkoto_csoportmunka_227
8. Alkotó csoportmunka 3.
Alkotást segítő jelenségek.
http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/11/alkoto_csoportmunka_529
9. Kölcsönös megértés a megbeszéléseken
Ha tudásaink kölcsönös kombinációja helyett egyikünk tökéletesen meg(le)győzi a másikat a maga igazáról, s a többiek perspektívája nem érvényesül, rendszerünk butább marad. Lehet, hogy a győztes eredményesebb a társainál, de ezt az eredményt a lehetségesnél rosszabb – butább – szervezetben érte el. Ha rendszeresen ő nyer, a szervezet maximum olyan okos lehet, mint amennyire okos a nyertes egyedül. A szervezet butul. Ha a szervezetünknek van egy olyan versenytársa, amelyben a résztvevők kölcsönösen kombinálják tudásaikat, ez az egyéneknél okosabb szervezetet eredményez. Míg mi butulunk, a versenytárs okosodik. Pedig csak a kommunikációnk minősége különbözik.
E szöveg a tudáskombináló kommunikáció szellemében íródott. Ez nem egy romantikus széplelkű igény, hanem kőkemény érdek. A szervezetek intelligenciája a tét.
Ez az 1. számú szöveg rövidebb változata.
http://www.ohe.hu/hrmagazin/cikkek/domschitz-matyas-kolcsonos-megertes-a-megbeszeleseken
Képek
http://www.usasialaw.org/2010/07/how-china-handles-state-secrets-prosecutions-xue-fengs-case/
