"az emberek nagy része „algopyrin-módszerekben”, instant megoldásokban gondolkodik. Manapság, amikor másodpercek alatt döntünk – online applikációkkal – olyan kérdésekről, hogy kivel randevúzzunk este, nehéz elvárni valakitől, hogy megértse, miért fontos időt szánni az önismeretre. Ez ugyanis fontos előfeltétele lenne annak, hogy rátaláljunk a hozzánk leginkább illeszkedő életfeladatra, amire szintén érdemes időt szánni. De addig, amíg a boldogság felkent hirdetői háromnapos tréningeken „az életünket megváltoztató” módszereket és csodát ígérnek, nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy először is időre van szükség a változáshoz."

Erről ír Limpár Imre a "pszichoforyou oldalon,  itt olvashatod.

Kép és link

Szeretem Popper Péter „Ők én vagyok” című könyvét, ebből idézek:

Hogyan lehet művelt az ember?

Az emberi képességek fontosak maradnak

"továbbra is nagy szükség lesz azokra a készségekre, képességekre, amelyek emberré tesznek bennünket, persze egy nagyon mély technológiai tudás mellett. A csak emberi jellegzetességek: az érzelmek, az érzelmi intelligencia, az intuíció, a képzelet, a kreativitás. Így azok az állások fognak megmaradni, értett egyet más hasonló véleményekkel a jövőkutató, amelyek éppen az „emberi oldalunkkal” vannak összefüggésben, az emberi kapcsolatokkal, a gondozással stb., amelyekhez a korábban felsorolt képességek kellenek. Ugyanakkor Gerd Leonhard szerint ez azt is jelenti, hogy meg kell őriznünk a gyengeségeinket is, mint a lassúság, hibák elkövetése, eredménytelenség."

A HR portál teljes írását ...

Az önfejlesztő irodalomban erős a „pozitív gondolkodás” tanítása. Ezt is lehet értelmesen és ész nélkül használni. Híres áramlat az úgynevezett vonzás törvénye, mely szerint, amire sokat gondolunk, azt „bevonzzuk” az életünkbe.

A szervezeti életben is önállóan, kezdeményezően kell dolgozni, ezért fontos a pozitív gondolkodás és a proaktivitás.

A nyuszika és a farkas fűnyírója

A viselkedésünket öntudatlanul is irányítják társadalmi szokások és normák. Ezek egy része káros lehet az egészségre és a boldogságra, úgy, hogy az emberi kapcsolatokat üresítik ki.

A "Lélek és Psziché" írása bemutat három ilyen káros normát. Az írást elolvashatod itt.

Kép: https://www.huffingtonpost.com/nir-eyal/why-people-check-their-ph_b_9399364.htm

Sok emberi probléma  mögött az elidegenedés van. Az emberek persze nem így nevezik. Rossz érzés, valami olyan, hogy nem az "igazi" életet éljük, nem a "teljeset",  csak egy részét. Boldogtalanok vagyunk, mert nem tudjuk "kiteljesíteni" magunkat. "Elszigeteltnek" érezzük magunkat a többiektől, a társadalomtól, a teljességtől, Istentől, saját lelki mélységeinktől. Az emberhez méltó élettől.

Az érzés közepében az van, hogy az ember elidegenedik önmagától, az emberi teljességtől. E mögött meg az, hogy van - illetve lehetne - egy teljes személyisége, teljes élete, de ezt a teljességet sokféle okból nem tudja kiélni, csak valamilyen részét. A többit elfojtja önmaga, vagy elnyomják mások.

Attól függően, hogy mit gondolunk ...

Új metaforával írható le a tudásgazdaságon alapuló termelésben egy újfajta vállalati kapcsolatrendszer, melynek lényege, hogy az intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható.

Régen a vállalati növekedésről a „nagy hal megeszi a kis halat” törvényét tanultuk. Ez szerint a versenyhez egyre nagyobbnak kell lenni. Pár évtizeddel ezelőtt az áttekinthető kreatív kis szervezetek divatja volt soron a „kicsi szép” jelszavával. Ma azt mondják „a gyors hal lehagyja a lassút”. A gyors alkalmazkodáshoz viszont intelligensnek kell lenni.

A csapatban élő delfin kimagaslóan intelligens, de erejét, társas élete és intenzív kommunikációja adja. A delfinraj többet tud, mint az ...

Például a harmadik:  " 3. Nem hasonlítgatják  máshoz se önmagukat, se az életüket

21. cikk. (1) Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.

(2) Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.

(3) A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

  "22. cikk.  Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy - az államok erőfeszítési és a ...

„Azok a pillanatok, amikor nagy ritkán az életben megnyílnak a lét erői, s amelyekhez a boldogság képzete kapcsolódik, kivétel nélkül olyan pillanatok, amikor az ember egoitását oda tudja dobni, fel tudja áldozni egy magasabb ideál, egy intenzívebb lét hívásának. Hogy példát említsünk, gondoljunk a szerelemre, mint  amit a leggyakrabban szoktak a boldogsággal társítani. Hiába akarná valaki a maga számára szerelmet, hiába szeretne boldog szerelmesnek lenni, a szerelem elkerüli.

Akkor tör rá hirtelen, amikor képessé válik arra, hogy egoitását föláldozza, önmagát a szeretett lényben teljesen feloldja, egyéni sorsát semmibe véve, azt teljesen a szeretett lény lábai elé hajítsa, önmagát a szerelemnek megnyissa, zárt énjét a ...

"Az átlagos, józan ész szerint élő, jól alkalmazkodó ember normál alkalmazkodása azt jelenti, hogy folyamatosan el kell vetnie az emberi természet mélységeinek nagy részét, mind érzelmi, mind gondolati értelemben. A valóságos világhoz való jó alkalmazkodás együtt jár az ember szétszakadásával; azt jelenti, hogy hátat fordít önmaga nagy részének, mert az veszélyes. De mára világossá vált, hogyha így tesz, rengeteget veszít, mert ezek a mélységek egyben összes öröme forrásai, ettől tud játszani, szeretni, nevetni, és- mindannyiunk számára a legfontosabb - ez teszi kreatívvá. Ha megvédi önmagát az önmagában lévő pokoltól, akkor elvágja magát a benne rejlő mennyországtól is.

Szélsőséges esetben előttünk áll a ...

Ha az autóval letérünk az eredeti célhoz vezető útról a GPS útvonaltervező jelzi, s újra tervez. A fogyasztói társadalommal letértünk egy emberi útról. Most is vannak jelzések, s ajánlatos újratervezni a céljainkat. Egy korábbi szövegben írtam arról, hogy ha az emberek elé úgy állít fogyasztási célokat a társadalom, hogy azokat sok ember nem tudja elérni, ez anómiás állapotokhoz vezet. A fogyasztói társadalommal ott is van probléma, ahol jól működik.

 siker lélektanáról szóló régi szöveg a célokkal folytatódott. Így:

„Ki ismeri a céljait?

Amikor vezetőknek, diákoknak, pedagógusoknak előadást tartok erről, meg szoktam kérni a hallgatóságot, hogy tegye fel a kezét az, aki tudja a céljait. Erre a jelen lévők ...

" A boldogtalanság forrásai (The Origins of Unhapiness) című kulcsfontosságú könyvében Smail leírja, hogy az osztály jegyei miként vannak kitörülhetetlenre tervezve. Azoknak, akiket születésüktől arra tanítottak, hogy magukat kevesebbnek gondolják, a kvalifikáció vagy a jólét megszerzése ritkán lesz elegendő arra, hogy eltörölje – úgy a saját, mint a mások fejében – az értéktelenség eredendő érzését, mely oly korán megjelölte az életüket."

Mark Fisher írása a   depresszió és osztályhelyzet összefüggéséről.

„Még sok egyiptominak kell széthasítani a koponyáját, és még sok egyiptomi katonát kell behajítani a vízbe, míg Szimirra, Büblosz, Szidón és Gáza végre ráeszmélnek, hogy az egyiptomiak sem sérthetetlenek, az ő vérük is kifolyik, s ők is meghalnak, ha kést döfnek beléjük.

- Miért kell ennek megtörténnie, és mi okból gyűlölöd oly nagyon az egyiptomiakat, Aziru? – kérdeztem. Aziru göndör szakállát simogatva, ravaszul mosolygott, és így válaszolt:-

- Ki állítja, hogy én gyűlölöm az egyiptomiakat, Szinuhe? Hiszen téged sem gyűlöllek, pedig te is egyiptomi vagy. Gyermekoromban én is a fáraó aranyházában nevelkedtem, miként atyám, és Szíria minden más fejedelme. Így hát jól ismerem az egyiptomi szokásokat, és tudok ...

"Sziddhárta így szólt:- Igen voltak gondolataim, felismeréseim is egyszer-másszor. Néha, egy egy órára vagy egy napra, úgy éreztem magamban a tudást, ahogy az ember a szívében érzi az eleven életet. Sok gondolat volt, nem is egy, de nehezemre esnék közölni őket. Tudod, Govindám, ezek közöl a gondolatok közül, amikre rájöttem, az egyik ez: bölcsesség át nem adható. Az a bölcsesség pedig, amit a bölcs mégis át akarna adni, mindig bolondságnak hangzik.

- Tréfálsz? - kérdezte Govinda.

- Nem tréfálok. Csak azt mondom, amit megtapasztaltam. A tudás átadható, a bölcsesség, azonban nem. A bölcsességet lehet megtalálni, lehet aszerint élni, a sodrásához igazodni, csodákat tenni általa, de kimondani és megtanítani nem lehet. Ez volt ...

Az elemekre bontó ipari logika áthatja a gondolkodást

(Sziddhárta)  "önmagát akarta most megélni. ... Ezt az Ént azonban sohasem találta meg igazából, mert gondolatainak hálójával akarta megfogni. ... Nem bizony, ez a gondolati világ még nagyon is földi, és nem vezet célhoz, ha az ember meggyilkolja véletlenszerű, érzéki énjét, viszont az éppoly véletlenszerű gondolati és tudós énjét egyre csak hizlalja. Mindkettő, a gondolatok világa is, és az érzékeké is, egyaránt kedves dolog, mindkettő mögött ott rejtőzik a végső értelem, mindegyikre hallgatni kell, mindegyikkel kell tudni játszani, egyiket sem kell se megvetni, se túlértékelni, mindegyikre addig kell hallgatni, míg meg nem hallja az ember a Legbelső Létező hangjait. Semmire se akart úgy törekedni, mint arra, hogy e hang ...

"... az a nyerő és az lesz sikeres, aki felfedezi saját természetes tehetségét. Erre az erősségre építi életét, és mindennapi munkájában is a természetes erősségeit használja. Elég gyatra szokás, és a közfelfogásban is gyakori, hogy a gyengeségeinket próbáljuk erősebbé tenni és javítgatni, erre fordítunk sok időt és energiát. Pedig ez nem kifizetődő. Az emberek nagy részének fogalma sincs arról, hogy neki milyen természetes tehetsége van. Ezt tudni kellene, hiszen kora gyermekkorban ennek már vannak jelei. Jó,ha gyengeségeinket is ismerjük, ... és nem vállalunk olyan feladatokat, amelyekhez a gyengeségeink kellenek." (Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről. Saxum Könyvkiadó, Budapest, 2012. 190 o.)

Ez az ...

Tanulható e a siker? Ez volt a címe az Új pedagógiai szemlében megjelent egyik szövegemnek. 

Ha élőszóban mutatnám a választ,  akkor  ingatnám a fejemet, ami az „is-is”, meg a „nem egészen”, de a „talán” válaszokat mondaná. Vagy azt is jelenti: attól függ. S erről szólt a tanulmány első része.

Mitől függ a siker és tanulása, és mit lehet tenni a pedagógiában és a felnőttek pedagógiájában, önfejlesztő tréningjein, mire kell figyelni egy „sikertréning” mindenkinek, aki azt akarja, hogy neveltjei, beosztottjai, vagy gyerekei sikeresebbek legyenek.

Az elmúlt években módunk volt sok sikeres és kevésbé sikeres vállalkozóval interjút készíteni. A sikeres vállalkozók abban is különböztek a kevésbé sikeresektől, ...

Újra kell gondolni a sikeresség társadalmi tényezőit. Van olyan kutatás, mely szerint a pozitív gondolkodás a középosztálytól felfele segíti az embereket, a középosztálytól lefele pedig növeli a depresszió esélyét, mert a társadalmi egyenlőtlenségeket személyes, pszichológiai tényezőkre vezeti vissza. És ezzel a pozitív gondolkodás az uralkodó csoportok önigazoló ideológiájává lett. A társadalmi tényezőket is újra kell gondolni. 

A rendszerváltás környékén optimisták voltunk, vagy naivak. Válság volt, de hittünk abban,hogy jobb világ jön. Ma ismét v álság van. Társadalmi. A középkorúak nehezen tartják magukat,  a pályakezdők nehezen indulnak. A végzős diákjaim gyakran rémültek, keserűek, dühösek. Haragszanak a ...

Minden, amiről racionálisan beszélni tudunk, arra tudatosan fókuszálunk. De ez a fókuszált tudat bele van szövődve előzetes, nem tudatos tartalmakba. Személyes, kulturális és egyetemes tartalmakba egyaránt.

Így van ez minden döntésünkben, kapcsolatunkban, a beszédben, a megismerésben, cselekvésben. Minden tudatos tudattalan fészekben létezik. Ebben a nem tudatos „fészekben" életünket vezető tudás van. Jó is rossz is.

Két igenes döntések

Akkor mondjunk le a racionális életvezetésről? Ne. Racionális, logikus elemző intellektusunk nélkül az aktuális helyzeteinkben rosszul döntenénk. Az sem lenne jó, ha átengednénk magunkat a tudattalan erőknek, de az sem, ha elnyomjuk ezeket.  A helyes életvezetésben mindkét oldalra ...

1995-ben írtam az Új Pedagógiai szemlében egy sorozatot a siker lélektanáról, taníthatóságáról. A szövegek szellemisége szerint a sorsunk a mi kezünkben van. Az életünket irányítjuk, s hogy hogyan, az döntően azon múlik, hogy hogyan gondolkodunk.

Akkoriban jöttek divatba a sikeres gondolkodást tanító programok. A rendszerváltás után a világ sokunk számára tágulni látszott. Az e szövegekben leírt szellemben vezettem a tréningeket, persze kiegészítettem olyan témákkal, amelyeket azóta tanultam, s közben reflektáltam a világ változásaira is. Az üzleti partnereimnél ez a jellemző gondolkodásmód.

Eltelt 27 év, a világ megváltozott. Vagy akkor voltunk naivak. Itt az ideje, hogy a szövegekben végig gondoljam, hogy a sikerről való ...

"A kínaiak azt hiszik, hogy ha egy helyzet, vagy folyamat a szélsőségig fejlődik, az törvényszerűen megfordul és átmegy önmaga ellentétébe. Ez a hit teszi az embert bátorrá a bajban, óvatossá és szerénnyé a sikerben." (Héjjas István)

Orbán Viktor és hívei nem bölcsek. A fékek és ellensúlyok leépítésével a hatalmi önkény a szélsőségig fejlődik. Csak az Európai Unió jelent neki korlátot. A civilek, a demokratikus erők, a nyitott társadalom hívei számoljanak vele: az inga megfordul. És újra ki kell építeni a szerénység intézményeit, a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy e féktelen rombolás ne ismétlődhessen meg többé. 

Szinte az egész politikai elitre és a középosztályra is igaz, hogy nem bölcs. Van egy néma, ...