Elmennek a jó emberek külföldre. Mi marad utánuk? Itt marad a hülye vezető hülye rendszere.
Ahova mentek ott ugyanazzal a képességgel keresik a többszörösét annak, amit itt kapnának. Mert ott jobb a rendszer, amiben dolgoznak. Nem a képességük többszöröződött meg.
Van, amin itthon is tudunk változtatni.
A brexit, az USA elnökválasztás, az elitellenesség, a populizmus értelmezéséhez.
Az ábra azt mutatja, hogy milyennek mutatkozott az egyikük és a másikuk. Az ábrába behelyettesíthetők még szereplők. Hazaiak is.
Az emberek közti egyenlőtlenségeknek egyre nagyobb a kulturális tőke összetevője. Ez is fájdalmas annak akinek nincs. Talán még jobban fáj mint az anyagi. Ezt a feszültséget csökkenteni kell. Haraggal bevágni a féltéglát a belvárosi ablakon, vagy tanulni és művelődni. Most bevágták a féltéglát. Megerősítették a régebbi fajta elitet. Így ez a populizmus ellenforradalmi.
Gondold tovább!
Az új munka készségei és az oktatás előtt álló kihívások.5 Csapatmunka
A tudásintenzív munkában olyan kommunikációs helyzetek kellenek, ahol nem dominálhat egyetlen szempont (a vezetői sem), és a megoldásnak többféle szempontból kell jónak lenni. A problémamegoldó rendszer nem működik jól, ha egy központú - monarchikus. Heterarchikusnak kell lenni. M ert a hatalom torzítja a kommunikációt.
Az iskolának is erre kellene felkészíteni.
A korábban bemutatott problémamegoldó modell segítségével:
Ha a vezető azt hiszi, hogy mindent tud, s mindent kontrollálhat, a rendszere butul. Éppen attól veszíti el a kontrollt, hogy mindent kontrollálni akar. Ez megtörténik a személyes döntésekben, a szervezetek vezetésében, és sajnos az ...
A tudásalapú társadalomban több a magasabb hozzáadott értékű tevékenység és ez széles látókört igényel. És fontos a társadalomról szerzett tudás is.
Ilyenek például a piackutatás, stratégiai gondolkodás, szervezetfejlesztés, tervezés, kutatás fejlesztés, pénzügyek, marketing.
A szűk szakmai képességekre felkészítő oktatásból nem kerülnek ki ilyen emberek. Az ilyen munkákat ott végzik, ahol az oktatás felkészíti erre is az embereket. Valamiben nagyon alaposan fel kell készülni. Ez mellett széles műveltséggel is kell rendelkezni.
A globalizálódó világban és gazdaságban nő a világról, gazdaságról és kultúráról szóló ismeretek aránya is.
Magyarországon az ellenkező irányba ...
A tudásmunkás problémák megoldásával keresi a kenyerét. A bonyolódás miatt ez kollektív formát ölt. Míg korábban a problémamegoldás főleg a vezető dolga volt, mára ez megváltozott. Mert a vezető már nem tudhat mindent.
Régebben a gondolkodás a felsőbb vezetők dolga volt. És csak a végrehajtás volt a dolgozóké. Ma az egész folyamatban egymásra vagyunk utalva. Ezért nem csak a végrehajtás készségeit kell kialakítani, hanem az önálló és közös problémamegoldásét is.
Attól, hogy a korábbinál bonyolultabb problémákat kommunikálva kell megoldani, módosul a vezetés, a hatalom helyzete is. A problémamegoldás ...
Az új sorozatban a tudásalapú társadalomban szükséges képességeket és az oktatás ezzel kapcsolatos feladatait mutatom be.
A tanulás képessége előbb van logikailag, mint a tanulás és a tudás. Ha nem tud tanulni, nem tanul, s nem lesz tudása. A tanulás: munka saját magunkon. Nem adjuk át – ha nem veszik át. Ezért ezt kell előbb megtanítani.
A tudásalapú munkához a tudást meg kell szerezni. Alapvető pedagógiai elv, hogy tanítás nincs tanulás nélkül. Minden tanulás a tanuló munkálkodása saját készségein. Ezért a pedagógiának a tanulói aktivitásra kell építeni. Amit a diák cselekszik, azt tanulja meg. Ha a cselekvése a tananyag memorizálása és a felidézése, akkor ezt a képességét fejleszti ...
Korunkban - a tudásalapú társadalomban - a közös gondolkodás a szervezeti és társadalmi értékteremtés legfontosabb eszköze.
Mégis sokan hiszik még mindig hogy a beszélgetés értéktelen, inkább a cselekvés a lényeg.
A gondolkodás nélküli cselekvés a régi egyszerűbb világban sem volt helyes, ma pedig katasztrofális.
Minden lény egy közösen alkotott eleven háló által él.
Az emberek ezt a hálót kiegészítik a kultúrával. Mi egy közösen teremtett beszélgetési háló által létezünk.
Aki gondolkodás nélkül cselekszik, az is e háló része, csak helyette mások gondolkodnak.
A beszélgetés maga is cselekvés. Közösséget teremt. Világot.
Embert.
1. Aki tud, az tulajdonos
Az anyagi tőkét birtokolhatja úgy valaki, hogy más dolgozik vele. Ez nem mondható el a tudástőkéről. Ez az emberek személyiségéhez tartozik. Nem lehet elvenni.
És csak úgy lehet dolgozni vele, ha elsajátítottuk. A tudás birtokosa ezért részes a tulajdonban. Olvasd itt.
2. Nem központosítható, nem halmozható fel olyan mértékben, mint az anyagi
Pénzt, tőkét, hatalmat lehet központosítani, de tudást nem.
Míg a bankszámlámon elférne a világ összes pénze, a fejemben nem férne el a világ összes tudása. A tudás közösségi. Olvasd itt.
3. A tudás demokratizálja a hatalmat
A növekvő számú tudásbirtokos révén a hatalomkoncentráció anakronisztikussá válik. A nagy ...
Minden társadalom, így a tudásalapú társadalom is egy komplex rendszer , amelyben minden összetevő hat a másikra. 
Gazdaság, politika, adózás, innovációs fejlesztések, oktatás egészségügy egységes rendszert alkot, amelyben az egészséges, művelt emberek fejlődése a cél.
A közoktatás és az egészségügy a legfontosabb befektetéssé vált.
Hasonlítsunk össze két társadalmat. Az egyikben magas színvonalon befektetnek az oktatásba, a másikban nem.
Lájkolj minket! Itt.
Kép:
A tudás olyan tulajdon, ami tulajdon-ság. A személyiséghez van kötve.
Nem lehet odaadni senkinek, anélkül, hogy aki kapja, az ne dolgozna meg érte.
Csak tanulva lehet elsajátítani.
A szervezetékben nő az immateriális tőke. Ezek egy része az intellektuális - logikai. De ez is bele van ágyazódva érzelmekbe és testi élményekbe, emlékekbe. Ezek nélkül nem is értenénk.
Az immateriális tudásnak van egy a kapcsolatokban rejlő része, ezt társadalmi tőkének nevezik. Bízunk e egymásban. Ismerjük a másikat és koordináljuk a kapcsolatainkat. Szeretjük az ügyet, amin dolgozunk. Ez is tudás. De nem logikai. Ez is bennünk van. Úgy, hogy mit érzünk, gondolunk a közös dolgainkkal kapcsolatban. Ez tudás, ami több,mint az információ. ...
Ha neked adok egy tárgyat, akkor ez nálad többletet jelent, s nálam kevesebbet.
Ha pénzt fizetek neked, akkora te pénzed nő és pont annyival csökken az enyém.
Az anyagi és pénztőke esetében, ha valahol valami nő, máshol valami csökken. Legfeljebb a csökkenést nem veszik számításba.
Nő az anyagi gazdaság, s csökken a bioszféra valamilyen jellemzője.
Nő valaki pénzvagyona, s csökken valakiké máshol.
Ezek a cserék zéró összegűek.
A tudást, ha megosztjuk, akkor az a megosztóé is marad.
A megosztással, a tudás nő. Ezért ez növekedési forrás. A tudásmegosztás pozitív összegű tranzakció.
Ennek fő terepe az oktatás. A jó oktatás növekedési forrás.
A termelékenység növekedése miatt egyre kevesebb ember kell ...
Igaz ez a nemzetekre is .
Van ahol - például a Skandináv országokban - a régi ipari társadalom tudástársadalommá alakul át.
A nemzetek közti egyenlőtlenségek is új formát öltenek.
Máshol - például Magyarországon - az ...
A bonyolódó társadalmakban egyre inkább olyan problémákat kell megoldani, amelyhez nem ért egyedül egy ember sem. Ezért több ember tudását kell kombinálni.
Ehhez pedig olyan kommunikációs helyzetek kellenek, ahol nem dominálhat egyetlen szempont (a vezetői) sem. A megoldásnak többféle szempont szerint kell jónak lenni. Nem lehet egy központú (monarchikus) a vezetés.
A tudásalapú rendszernek nem felel meg a hierarchikus szerveződés A több eltérő szempontot érvényesítő agytröszt szerű szerveződés lép a helyébe.
A sikeres szerveződések ilyenek. Heterarchikusak. Több szempontnak kell megfelelniük, s e szempontokat specialisták képviselik. És a helyzettől függően hol az egyik, hol a másik szempont ...
A termelésben felhasznált tudás több, mint amit tudhat egy ember. Sőt már több, mint amit tudhat egy szervezet.
Ezért a tudás megosztása kényszer.
A pénz és az anyagi tőke továbbra is kevesek birtokában maradhat. Így miközben az anyagi és pénztőke tulajdonosai az emberiség töredékét alkothatják, addig a tudás egyre nagyobb tömegek birtokában van, s ez nem vehető el tőlük.
Pénzt, tőkét, hatalmat lehet központosítani, de tudást nem. A tudásalapú világban a hatalmi központosítás butítja a rendszert, mert akkora hatáskört ad a központi figuráknak, szervezeti egységeknek, amelyet azok nem érhetnek fel tudással. Nem a képességek, hanem ...
Míg az anyagi tőkét birtokolhatja úgy valaki, hogy más dolgozik vele, ez nem mondható el a tudástőkéről . Ez az emberek személyiségéhez kötött . Nem lehet elvenni.
És csak úgy tud dolgozni vele, ha elsajátította. A tudás birtokosa ezért részes a tulajdonban. Kevésbé elidegenedett, mint az, aki kevesebb tudással dolgozik a tulajdonos gépein.
A tudásbirtokosok növekvő aránya módosítja a tulajdon szerkezetét. A tudásmunkával a tőketulajdonosok aránya nő. Ez fokozatosan átalakítja a társadalmakat. A tudásalapú társadalmak ezért demokratikusabbak.
A munkahelyek egyre nagyobb hányadában már nem termelőeszközök nélküli munkások, hanem tudás-tulajdonos „tudásmunkások dolgoznak.
Ha ők elmennek ...
Ez meg összefügg azzal, hogy milyen gazdagok vagyunk. Mert megszabja, hogy milyen értékű munkát tudunk elvégezni.
A hetedik világ a tudás, a tudás-társadalom világa. Beszélgetünk arról, hogy hol van ilyen. Mi benne vagyunk? Hogyan élünk, dolgozunk benne. Hogyan kerülünk be, s mi van, ha kimaradunk belőle? Es miért hetedik a hetedik világ?
Hol? Utas és holdvilág Antikvárium Veszprém Szabadság tér 13.
Mikor? Július 26. 18 órakor
Megdöbbentek az emberek, amikor kiderült az igazság.
Kép
https://www.quora.com/How-do-you-teach-kids-about-racism
B 
Képek
Az általunk befolyásolhatatlan külső körülmények dinamikusan változó környezetet teremtenek, ami cselekvésre ösztönzi a vállalatokat, amelyek megpróbálnak az események elébe vágni és előnyre szert tenni.
A vállalatok olyan stratégiák és eljárások mellett döntenek, amelyek alátámasztják a cég magáról alkotott vágyott képét (vision). Ezen stratégiák és eljárások támogatásához szükséges lehet a változás menedzsment.
A vásárlói igények kielégítése és a versenyképesség fenntartása érdekében a vállalatoknak állandóan változniuk és fejlődniük kell.
Az a vezetőség, amely előre gondolkodik és reagál a változásokra, sikerre számíthat.
A változás menedzsment ...
Régi a film - ez látszik a minőségén. De a tartalom ma is aktuális.
Kép: https://markmanforever.wordpress.com/2013/10/24/turning-big-data-into-big-knowledge-sql-and-database-marketing/
A delfin hasonlat Régen a növekedésről a „nagy hal megeszi a kis halat” törvényét tanultuk. Ez szerint a versenyhez egyre nagyobbnak kell lenni. Később az áttekinthető kreatív kis szervezetek divatja volt soron a „kicsi szép” jelszavával. Ma azt mondják „a gyors hal lehagyja a lassút”. Ma a gyors alkalmazkodás az egyik legfontosabb sikertényező. Már nem csak a méret számít, hanem a szervezeti intelligencia. Ezt pedig növeli a hálózati működés. Ezt mutatja a „delfin raj” hasonlat. A delfin egyedeit is intelligensnek ismerjük, de a delfin erejét, társas élete és intenzív kommunikációja felerősíti. Egy intelligens delfinraj többet tud, mint amire a delfin egyedül lenne képes. Csapatosan képes legyőzni a cápákat ...
