Szeptember 15.-én elindul a Corvinus Társadalmi Kommunikáció Doktori iskoláján a "Kommunikatív szervezetfejlesztés" c. kurzus. A kurzust a "hetedik világ" szellemiségére is alapozom.

Szervezetfejlesztés

„A szervezetfejlesztés a szervezet problémamegoldó képességének növelése.”

„Nem lehet empirikusan előre kimutatni, hogy hogy hogyan kell kialakítani (szervezeti) társadalmi folyamatokat, de legalább a szervezeti tagokat abba a helyzetbe lehet hozni, hogy saját problémáikat felismerjék, megoldásaikat kipróbálják – maguk alkossák meg azokat a szervezeti feltételeket, amelyek megfelelnek igényeiknek.”*

Delfin metafora

Intelligens egységek együttműködő hálózataként írható le a tudás-intenzív termelés, ami az ...

Ellenünk fordulóban a hatalom

A "hetedik világ" egy szakmai vagy szakmapolitikai blog lenne - s most hozzáteszem - békeidőben. Azért teszem hozzá, mert ez a béke veszélyben van. A szakmai, az egzisztenciális, a civil, az állampolgári. Pedig ezek szükségesek az alkotás szabadságához. A blog tudástársadalom eszményétől távolodik a magyar valóság. Civil társadalom nélkül nincs tudástársadalom sem, s szervezetei nélkül nincs civil társadalom sem.

Állampolgárként ismét küzdeni kell a szabadságért. Most nem idegen elnyomók, hanem belsők ellen. A hatalom ellenünk van fordulóban.

Olvashatsz az elidegenült hatalom kialakulásáról itt és láthatod a nyilvánvaló jeleit az Ökotárs elleni akcióban itt.

Bibó újra jobban aktuális. ...

Az Ökotárs elleni akció, mint kommunikáció

A szeptember 8.i Ökotárs elleni akciónak kommunikációs célja is lehet. Ha valaki még nem olvasta: http//index.hu/belfold/2014/09/08/keszenletisek_akcioznak_az_okotarsnal

Ez, mint minden kommunikáció: láttat. Lehet, hogy az kívánná demonstrálni, hogy a civilek bűncselekményeket követtek el, s lám  az állam fellép a bűnözők ellen.Vagy csak valaki túllihegte, s a főnökének akarta megmutatni, hogy milyen hűséges hozzá. Ilyet minden választási időszakban elővesz a FIDESZ propagandagépezete, s erős a gyanú, hogy ebben a szerepet kap a NAV, az ügyészség, s most a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Keretezésnek hívják ezt az eljárást,  amelyben a nekünk  kívánt színben mutatjuk be a jelenségeket. A ...

A kérdésre adott válaszban nem mindegy, hogy a munka társadalma sok vagy kevés tudással dolgozik. Finnország és India gazdasági sikerei például tipikusan az oktatás fejődésén alapulnak. Félő, hogy nálunk nem ez az irány. A sorozatban ezután a tudás-intenzív szervezetekről írok, de ehhez előbb nézzük meg mi az a tudás.

A tudás nem információ. Akkor micsoda?

Mi a tudás? Ez a kérdés nagyon gyakran merül fel a legkülönbözőbb tudományos területeken, és különböző válaszokat is kaphatunk rá.  Első lépésként válasszuk szét a tudást és az információt, bár a mindennapi nyelvhasználatban sokszor nem válik külön. Az iskolában elsajátítandó tényanyagot – információt – ugyanúgy tudásnak vesszük, mint a gyakorlati élet ...

Csodálatos Tao Te King fordítások egy helyen

Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.

Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
E kettő mögött közös a forrás,
csupán nevük más.
Közösségük: csoda,
s egyik csodától a másik felé tárul
a nagy titok kapuja.

Weöres Sándor fordítása

http://www.tarrdaniel.com/documents/Taoizmus/taoteking.htm

kép:

http://www.buddhachannel.tv/portail/spip.php?article17700

"Beszéljenek már egymással !!!"

Ez az óhaj ma gyakran elhangzik a cégvezetők szájából!

A szervezeteket érő legfontosabb változás, hogy bonyolultabb tudással , kapcsolatrendszerrel, és gyorsabban kell dolgozni, mint korábban. Ez kikényszeríti, hogy a vezetés és a munka kooperatív legyen. E sorozatban összehasonlítjuk a régi vezetés helyzetét a maival. 1911-ben jelent meg Taylor: a „Tudományos vezetés alapjai” című könyve. Nagyot változott a világ azóta. A példa kedvéért egy 100 évvel ezelőtti állapottal kezdtük, egy akkori forgácsoló céggel.

Összehasonlítottuk a korabeli vezető szükséges tudását , és a vagyon eloszlását a maival. Itt folytatjuk.

Az is fontos volt a korabeli munkában, hogy az olvasó (aki esztergályos) ...

Megoszlik a vagyon

A szervezeteket érő legfontosabb változás, hogy hogy bonyolultabb lett a munka . Ez kikényszeríti, hogy a vezetés kooperatív legyen.

Egyre több tudással kell dolgozni a vezetőknek és ettől szinte minden megváltozik. E sorozatban összehasonlítjuk a régi vezetés helyzetét a maival. 1911-ben jelent meg Taylor: a „Tudományos vezetés alapjai” című könyve. Nagyot változott a világ azóta.

A példa kedvéért kezdtük egy 100 évvel ezelőtti állapottal, egy akkori forgácsoló céggel. Itt folytatjuk.

Az olvasó legyen a forgácsoló, én a tulajdonos, enyém az eszterga, és ez az alapvető szervezeti vagyon. Marxista formulával: az olvasó életének anyagi feltételrendszeréhez hozzá tartozik az eszterga. Ez az én ...

Milyen munka társadalmát építjük? 15.

Nyolc féle munka-társadalom közül bemutattuk az értelemmel teli közösségi munka társadalmát, és az egyszerű, kiszolgáltatott "embergép" munkán alapuló társadalmat, és az egyszerű munkán alapuló ipari munkát.

Volt olyan munka (társadalma), ahol

• a tőke állami tulajdonban volt (amit közösséginek is neveztek)
  
• a munkában nem volt elég tudás;
  
• a dolgozóknak volt - valamennyi - hatalma a termelés felett.

Magas anyagi-tárgyi tőkeigényű, információszegény humán innováció. T–É–i

Itt a termelésben dolgozók gyarapítják az anyagi javakat, s ebben nem sok műveltséget használnak. Egyszerű a munka, s eredményét a dolgozók szükségleteire, s a munka megújítására fordítják. A ...

„Gyarapodj! (anyagi- tárgyi) tőkében”

Nyolc féle munka-társadalom közül bemutattuk az értelemmel teli közösségi munka társadalmát, és az egyszerű, kiszolgáltatott "embergép" munkán alapuló társadalmat. 

Van olyan termelés, ahol a munka három összetevője közül (anyagi tőke, tudás, értelem - a munka értelméből adódó motiváció), csak az egyikre, az anyagi tőkére koncentrálnak.

Ez a modell gyarapodni akar, de ez csak anyagi gyarapodást jelent, s nem jelenti  a tudás és a szellemiek fejlődését. Ráismerhetünk néhány újgazdagunkra.  ((magas anyagi-tárgyi tőkeigényű (T), információszegény (i), elidegenedett munka (é)). T-é-i.

Ez többféle elidegenedést okoz. A munka értelmének elvesztését bemutattam az ...

„Szervezd meg az embergépet!

Van olyan munka (társadalma), ahol a dolgozók mindhárom tőke-összetevőtől meg vannak fosztva. A dolgozónak

• se tőkéje;
• se elég tudása;
  
• se hatalma, ezért mások hatalmának engedelmeskedve dolgozik,

*************************************

Korábbi szövegekben bemutattam a tőke háromféle összetevőjét , amelyek tárgyi tőke , tudás tőke , s prioritásokat képző hatalom , amellyel másokat rá tudunk venni, hogy a mi céljainkat szolgálják.

Van olyan munka (társadalma), ahol a dolgozók mindhárom tőke-összetevőtől meg vannak fosztva. A dolgozónak

• se tőkéje;
• se elég tudása;
  
• se hatalma, ezért mások hatalmának engedelmeskedve dolgozik,

Ez a tőkekombinációs típusok közül az "a lacsony ...

Vezetőként nem tudok mindent

25 éves szervezetfejlesztői tapasztalatunk, hogy a vezetést érő legfontosabb változás, az, hogy bonyolultabb lett a munka . Ez kikényszeríti, hogy a vezetés kooperatív legyen. Több tudással kell dolgozni és ettől minden megváltozik. 

Jobban értjük a változást evvel az ábrával, melyet De Bono problémamegoldásról szóló könyve alapján készítettem.

• A problémamegoldás első lépésként el kell dönteni, hogy hova akarok eljutni. EL.
• Majd át kell tekintenem, mit tudok a problémáról. ÁT.
• A probléma áttekintése alapján megoldási lehetőségeket tervezek. LE.
• A lehetőségek közül kiválasztom az optimálisat. KI.
• Végül megtervezem a végrehajtást, s jöhet a tényleges megoldás. MEG.

...

„Élj a közösségben!” … (szerényen, harmóniában a világban!)

Az előző szövegben bemutattam a tőke nyolcféle kombinációját, s ezek közül a közösségi az első. E közösségi minta erősen bennünk van. Ezt mutatja az egyik komment is, amit az előző szövegemre kaptam.

„ Hülye köcsög. Még közösségi tulajdonròl -állami tulajdonròl - még nem hallottál? Te csak egy népre telepedő csicskahad-nemzetközi- csicskahad tagja vagy. ”

A közösségi és az állami persze nem ugyanaz. Az államiról később írok.

Közösségi (munka) társadalma

Alacsony anyagi-tárgyi tőke igényű, információszegény, értelemmel teli humán. t – É - i

Értelemmel teli életet élő közösségi életvilág. A tárgyak, anyagi javak, s ...

Abból indulok ki, amit a Dinamó blogján olvastam Pásztor Albert kijelentéséről, a blog pedig erre a szövegre hivatkozik:

( http://magyarinfo.blog.hu/2014/07/05/tisztesseges_baloldali_vagy_ellenzeki_part_nem_tamogatja_pasztor_albertet )

Kiveszem ebből a vitatott részt, s az ez:

„Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ilyen erőszakos jellegű közterületi rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon azt kell, hogy mondjam, hogy legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük" - mondta Pásztor 5 éve.

Kikről beszélt Pásztor Albert?

Pásztor Albert a rablások elkövetőiről beszél, s a rablások elkövetői halmazában elkülönít két csoportot, a cigányok csoportját, s a magyarok ...

"... a betanított munka nem képes tudással alátámasztott versenyképes minőséget létrehozni, s ezért árversenyre kényszerül. Akkor van itt a munka, ha elég olcsó. De a miénknél vannak olcsóbb régiók, s olcsóbb munkások. Ennek az egyszerű betanított munkának nincs számunkra jövője. Ilyen munka társadalmát nem érdemes építeni . De munkát kell adni a csak erre képes munkaerőnek, ezért kellenek a multik összeszerelő üzemei is.

A közoktatásnak döntő szerepe van abban, hogy milyen munkaerőt bocsájt ki. Ha a szakmunkásképzők csak egy szakmára, s egyszerűen képeznek, kicsi lesz a tudással való munkálkodás képessége. Ezt pedig a közismereti tantárgyak alapoznák meg. Ha ez nem történik meg, a dolgozók kiszolgáltatottak maradnak. ...

Milyen munka társadalmát építjük? A kérdéshez az is hozzátartozik, hogy milyen az emberek viszonya a teljesítményhez.

1995-ben írtam az Új Pedagógiai szemlében egy sorozatot a siker lélektanáról, taníthatóságáról. A szövegek szellemisége szerint a sorsunk a mi kezünkben van. Az életünket irányítjuk, s hogy hogyan, az döntően azon múlik, hogy hogyan gondolkodunk.

Akkoriban jöttek divatba a tréningek, köztük a sikeres gondolkodást tanító programok. A rendszerváltás után a világ sokunk számára tágulni látszott. Az e szövegekben leírt szellemben vezettem a tréningeket, persze kiegészítettem olyan témákkal, amelyeket azóta tanultam, s közben reflektáltam a világ változásaira is. Az üzleti partnereimnél ez a jellemző ...

Milyen munka társadalmát építjük? 10.

Az értelem-teli élet és a modern kori elidegenedés jobb megértéséhez idézeteket mutatok be Erich Fromm: "Birtokolni vagy létezni?" című könyvéből. A munkát, s az életünket befoglaló értékekről lesz szó.

Azt a gondolkodásmódot kritizálja Erich Fromm, amikor az önzés magas helyre kerül az értékek hierarchiájában, s ettől várjuk a boldogságot.

Két hamis kiindulóponton alapul az ipari és fogyasztói társadalom

• A homo oeconomicus premisszáján, mely szerint az élet célja a maximális élvezet.
• A gondviselés, a láthatatlan kéz premisszáján, mely szerint az önzés, a kapzsiság (rendszerré, például piaccá szerveződve) harmóniához vezet.

 „Miért nem teljesült a nagy ...

Milyen munka társadalmát építjük? 9.

Az elidegenedést értelem vesztéskét fogalmaztam meg korábban. Időzzünk az értelemnél még egy kicsit. (ezt a szöveget már egyszer feltettem életvezetési összefüggésben ismételjük, hogy jobban értsük az értelmes munkát is.)

Hogyan találjuk meg az életben az értelmet?

„… arra a kérdésre, mi stimulálja a leginkább a potenciát és az orgazmust, a beérkezett 20000 válasz a legmegbízhatóbb stimulánsként a „romantikát” adta meg, tehát a partner iránti vonzalmat, szerelmet.” E kutatást Viktor Frankl, a logoterápia megalkotója idézi.

A reklámozók szerint a szex az egyike azon dolgoknak, amelyek vonzzák a figyelmünket. Így most adóztunk e kezdéssel a reklám törvényeinek, ám e ...

Milyen munka társadalmát építjük? 8.

Az elidegenedést a korábbi szövegben értelemvesztésként határoztam meg. Nem értjük meg eléggé, ha csak a korábbi szövegben bemutatott marxi koncepcióra támaszkodunk. Az elidegenedés olyan élet, amely az értelmi dimenzióban szegényebb. Még körbejárjuk pár szövegben mi is az értelmes élet, s a tőle való elidegenedést is jobban fogjuk érteni. A marxizmus erről nem beszél, ehhez későbbi gondolkodók gondolatait használom.

Lehetnek értelmes és értelmetlen célok az életünkben. Ha sok időt töltünk értelmetlen célok követésével, előbb utóbb rosszul fogjuk érezni magunkat.

Melyik az értelmesebb?

Melyik időtöltés az értelmesebb? Megnézni egy jó akciófilmet, vagy elvégezni egy fontos ...

"...valamit létrehozni, valami újdonságot, valami többet megérteni, ez még egyszer, elvárásként ezt nem lehet megfogalmazni, másokkal szemben. De igazából ilyen társasággal jó együtt dolgozni." (cégvezetői interjúrészlet)"

Elindítottam egy sorozatot, hogy jobban lássuk miféle munka társadalmai épülnek a XXI. században. A sorozat most  a 15. résznél tart. Összefoglalóját e szövegben olvashatod .

Milyen munka társadalmát építjük? 1.

„De nyilván az értékválasztás aimban, az emberkiválasztásban, ha új embert veszünk fel, ezek engem biztos, hogy mozgatnak, bár ezek leírt szabályként nem fogalmazódnak meg. Merthogy alapvetően azt tartom szerencsésnek, ha valahol az élet értelme között megjelenik, hogy egyénileg is ...

"... varázslat a fátyol alatt"*

A veszprémiek büszkék a városukra. Az ország egyik legszebb vidékén, az ország egyik legszebb városában laknak. A város éppen akkora, hogy még szép benne élni és már elég nagy ahhoz, hogy a nagyobb középvárosok előnyeit is kínálja a benne élőknek.

Persze az életet habzsoló mohó, fiatalok több lehetőséget, több szórakozást szeretnének, ám a békésebb, bölcsebb veszprémiek, a gyerekre ügyelő kismamák, nagypapák szeretik a város nyugodt, csendes,  mégis eleven hangulatát.

Az elfoglalt vezető, vagy a vizsgák közt feszülő diák, ha átsiet a város centrumán és véletlenül  annyira megáll, hogy  megáll  vele az idő, s elcsendesedik belül, s kilát önmagából, meglepődik. Gyönyörű ...

Változás menedzsment az alkalmazottak hozzájárulásával

A változás menedzsment jelentősége

Az általunk befolyásolhatatlan külső körülmények dinamikusan változó környezetet teremtenek, ami cselekvésre ösztönzi a vállalatokat, amelyek megpróbálnak az események elébe vágni és előnyre szert tenni.

A vállalatok olyan stratégiák és eljárások mellett döntenek, amelyek alátámasztják a cég magáról alkotott vágyott képét (vision). Ezen stratégiák és eljárások támogatásához szükséges lehet a változás menedzsment.

A vásárlói igények kielégítése és a versenyképesség fenntartása érdekében a vállalatoknak állandóan változniuk és fejlődniük kell.

Az a vezetőség, amely előre gondolkodik és reagál a ...

Elidegenedés és értelemvesztés

A "milyen munka társadalmát építjük" kérdésben arra is választ kell adni, hogy az értelemmel teli, vagy értelem nélküli, elidegenedett, idomított munka társadalmát építjük e? Ehhez tisztázzuk, mit értsünk elidegenedésen.

A korábbi szövegekben körbejártuk, hogy az ember konstruálja a tárgyakat , a szimbolikust , amely segítségével közös reprezentációs problémákat oldunk meg . (amit én láttam, azt te is el tudd képzelni)

Konstruálja világunk értékkel teli hierarchikus rendjét . Manapság ezt a harmadik dimenziót tekintik társadalmi tőkének. Ennek segítségével közös értelmi problémákat oldunk meg, s ennek segítségével priorizálási „melyik a jobb?”, melyik az értelmesebb, helyesebb ...

Az elidegenült hatalom kialakulása

Az emberi erőforrások egyik dimenziója az, hogy értelmes, célszerű, hierarchikus rendet tudunk tenni a dolgainkban, beleértve ebbe az emberi cselekedeteket is, (s ezen keresztül az embereket is). Ebben a hierarchiában aztán kialakul a mások feletti hatalommal rendelkezők és e hatalomnak alávetettek csoportja. Erre az alávetettségre különösen érzékenyek a baloldali áramlatok, s ennek leküzdése az eredeti baloldali programok magva.

A hatalom a szervezetek vezetésében is fontos erőforrás, ám a hatalomgyakorlás módját a tudás-intenzív szervezetekben módosítani kell.

A címben szereplő "elidegenült" kifejezést későbbi szövegekben még cizellálni fogjuk, egyelőre az elidegenedett hatalom, a nem a ...

Milyen képességeket keres a munkaerőpiac?

  "a rutinszerű képességek iránti igény egyre inkább háttérbe szorul. Ezek helyett a munkaadók azokat a készségeket keresik a munkavállalókban, amelyekkel azok újszerű helyzeteket tudnak kezelni, vagy azokban eligazodni.

Kevesebb magolás, több kreatív problémamegoldás, egyre inkább ezeket a készségeket akarják a cégek a világ három vezető gazdaságában, még Japánban is – derül ki a felmérésekből."

Forrás: A gyerekeink hülyék maradnak az iskolákban. Részletesebben itt: Index. 

Kép: http://www.barbecuejoe.com/CPSC.htm

A „Milyen feladatot vállalt magára Bajnai az ország lejáratása érdekében” kérdés olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy "Miért kopasz Franciaország jelenlegi  királya."

Bajnai a vállán viszi a titkos feladatokat

"A Fidesz választ vár arra, hogy Bajnai Gordon „milyen feladatot vállalt magára az ország lejáratása érdekében” a Bilderberg-találkozón – közölte a kormánypárt szóvivője. Selmeczi Gabriella szerint „a világ leggazdagabb bankárjainak és multimilliárdosoknak” a találkozójára nem véletlenül az Együtt–PM vezetőjét hívták meg Magyarországról, tudták ugyanis, kire számíthatnak „a magyar érdekek elárulásában”. Az MNO írása itt olvasható.

Nagyítsuk ki ezt a kérdést:

„milyen feladatot ...