intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

  Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportja ihoz hasonlítható .

A hálózatok jellemzői

(E részt egy hálózati tréningen tanultakból veszem, s a forrás: Johannison: Hálózati stratégiák. 1986)

Egyidejűleg több szereplő van jelen a hálózatban. Nem egy szervezet van a rendszerben, hanem több, egymással nem hierarchikus kapcsolatban álló szervezetek, vagy személyek a tagjai.

A hálózat szereplői egyenrangú kapcsolatban állnak , annak ellenére, hogy szerepeik, ...

intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

  Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportja ihoz hasonlítható .

Hálózatosodás

A szervezeti változások gyors megvalósításának kényszere, a gyors és jó piaci alkalmazkodás, a kreativitás előtérbe kerülése lecsökkenti a régi piramis elvű szervezeti modellek, szervezeti keretek iránti igényt, s ezek helyére sok esetben a gyorsabb és kreatívabb változásokat lehetővé tevő hálózatok kerülnek. A hálózatok egymással társalgó, elgondolásokat, információkat és ...

intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportja ihoz hasonlítható .

Versenyezni, vagy együttműködni?

A címben feltett kérdésre adott válasz szabja meg, hogy a stratégiai cselekvés vagy a kommunikatív cselekvés szerint történjék a kommunikáció. Azt állítottam az előző oldalon, hogy az együttműködésre törekvő civil szervezeteknek előnye van a tudásalapú termelésben a stratégiai cselekvés szerint működő szervezetekhez képest. Ezt egy kutatási eredménnyel alá tudom ...

intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportja ihoz hasonlítható .

Eltérő pszichológiai szerződések

Az értékek előállítása egyre gyakrabban kommunikációval kapcsolatos cselekvésekkel történik, emberi cselekvések által, s a fejlett országokban a fizikai dolgok előállításával egyre kevesebben foglalkoznak. Ez a tény a munkahelyi szervezeti és pszichológiai szerződések feltételeit is átalakítja. A munkában növekvő a pszichológiai elem súlya a gazdaságival szemben.

...

intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

  Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportja ihoz hasonlítható .

„Az utóbbi két évtizedben végbement hatalmas technológiai fejlődés, különösen az informatika területén, átalakította a hagyományos szolgáltatói tevékenységeket. A jó felkészültség ma különösen fontos a modern bankvilágban, a pénzügyi gazdálkodásban, a hirdetések területén, az üzleti kommunikációban, a vállalati menedzsment és a közigazgatás területén egyaránt. A szolgáltatások ma a ...

intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

  Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportja ihoz hasonlítható .

A szervezeti (és egyéni) stratégiai tervezés során elemezni kell a szervezet célrendszere szempontjából fontos külső és belső környezetet, és ezen alapulva kell megfogalmazni a szervezet céljait, stratégiáját. Ajánlott az alábbi sorrendben az itt leírt kérdésekre választ adni. Ezt a tervezési folyamatot a szervezet vezetésének ajánlatos csoportmunkában végezni.

1. Mi a szervezet küldetése ?

Mi ...

Ma már nem a fizikai munka teremti a legnagyobb értéket, hanem a termékbe beépített tudás. A tudás a termékekben, a piaci ismeretekben, a marketingben, a gazdasági előrejelzésekben, s az emberi erőforrás képességeiben. Az értékek a következő évtizedekben egyre inkább szellemi munkából származnak. Ez a változás átrendezi a világot.

intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

  E változások mögött a tudástársadalom kialakulása van. Ma a legfejlettebb országok termékeiben már nem az emberi fizikai munka teremti a legnagyobb értéket, hanem a termékben benne rejlő, a termékbe beépített tudás. A tudás a termékekben, a piaci ismeretekben, a marketingben, a ...

intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható .

Egy példa

Három lappföldi finn kisvállalkozás, - amelyek közül az egyik széket, a másik asztalt és, a harmadik szekrényt gyártott – vezetői, gondoltak egyet 1991-ben és közös marketing vállalatot alapítottak, amiben alkalmaztak egy marketing szakembert, termékeik értékesítésére. Mindhárom kisvállalat megmaradt önállónak, csak létrehoztak egy újabb közös vállalkozást. 1997-re már 5 partnerrel ...

  Az első bécsi döntés után Magyarország visszakapja a Felvidéket, s a Kassai születésű Márai hazatér szülővárosába. Hazatérése első óráinak meghatottságában sem hagyta el „a szorongó, baljós érzés, hogy valami itt nincsen rendben, valami nem sikerült.” Magyarországról nemcsak az anyaországi haza tért meg, hanem vele együtt visszatért „a szigorúan úr-cseléd társadalomra tagolt Magyarország ellenszenves hangja”. S a Kassaiak kedvetlenül érzékelték ezt, húsz év alatt a kisebbségi sors mellett megszokták a demokráciát is. Ez a Márai szöveg nagyon ismerős érzéseket mozgat: húsz év alatt mi is megszoktuk a demokráciát, s visszatérőben van ugyanannak az idejétmúlt Magyarországnak az ellenszenves hangja. Olvassuk Márait:

Nincsenek szavaim, hogy miért teszem ide, talán csak az, hogy nézd milyen szép! (... ez is hetedik világbeli ...)

https://www.youtube.com/watch?v=a4Fv98jttYA

Büszke vagyok rájuk, s gratulálok!

És ez is.

https://www.youtube.com/watch?v=JOZS_Vq6eKw

http://vilagszam.hu/cikkek/magyarok-nyertek-a-brit-csillag-szuletiket-elkepeszto-siker-az-attraction-arnyekszinhaztol.html/5842/

Nem jól használjuk a bőségszarut

Az előző bejegyzésben bemutatott Csányi Vilmos előadás így fejeződött be:

„… az emberiség problémáját én most annak látom, hogy van egy bőségszaru, amivel mindent elő lehet állítani, és mindenkinek lehetne belőle, de mégsem működik, mert vannak, akik – ha nem is halnak éhen, - akik néhány centből élnek, és vannak milliárdosok, és nem tudjuk pontosan megmondani, hogy miért.  Ez a nagy válság, ami itt a világot sújtotta, … ugye megvoltak a nyersanyagok, megvolt a munkaerő, megvoltak a gyárak, lettek volna vásárlók, mégis összeomlott a rendszer.  A Római Klub nem azt mondta, hogy minden megmarad és összeomlik, azt mondta, hogy majd nem lesz nyersanyag és azért omlik össze, de nem az ...

Ahogyan az etológus látja a mai és a közeljövő globális világának dolgait. Csányi Vilmos előadása.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=qK3OjFA5Mis#!

"Ami leginkább megragadott a blogon az a következő mondat:

„A hetedik világ egy elidegenedés mentes, értelemmel és tudással teli világ, amely nem az anyagi javak hajszolására épül. A hetedik világ blog egy újratervezési javaslat.”

A blog írásait olvasva a hetedik világról kialakult némi sejtelmem. Egy dolgot viszont nem értek, ha hetedik világról beszélünk, akkor kell, hogy legyen még hat másik is. Ezek esetében vajon mire kell gondolnunk?

Azért HETEDIK, mert a hetes (7) az valamilyen bűvös szám? Bár a Fibonacci-számsorban, amit mostanában keltette fel az érdeklődésemet, nem szerepel. (A Fibonacci-számok a matematikában  az egyik legismertebb másodrendben  rekurzív sorozat  elemei. Az első két elem 0 és 1, a további elemeket ...

A sikeres ember autonóm módon együttműködik társaival. Érték az önálló kezdeményező proaktív magatartás és a szaktudás ötvözete. Új tartalom a "sikergondolkodás" rovatban a sikertanítás eredményeiről.

Az idő során egy könyvnyire gyarapodott a blog, az áttekinthetőség érdekében hat rovatba szerkesztettem a szövegeket. Ezek:

1. Vezetőknek, tudásmunkásoknak, akik gyakran el vannak havazva a bonyolult szervezeti viszonyok között. Kihívások a vezetés és  a HR előtt.
2. Annak, aki gondolkodik sikerről, boldogságról, az élet értelméről. Autonóm munkatársak - életvezetés - sikergondolkodás.
3. Társadalmi reformereknek, hogy álmodjunk együtt egy igazságosabb társadalomról. Tudástársadalom és politika. 
4. Annak aki szeret ...

"Heurisztikus értékű mű vállalati vezetők és tudásmunkások számára, akik szeretnek a dolgok mögé látni.

A tudás intenzív munka és a hálózatosodás meghatározó a mai szervezetek vezetésére. A meetingek galaxisában a vezetés csak kivételesen avatkozik be a specialisták munkájába. A hierarchikus szakmai menedzsment helyén a stratégiai irányok kialakítása mellett e kooperatív hálózatszervezése és fejlesztése került a vezetés centrumába. Ez a vezetési rendszer már kevésbé foglalkozik konkrét műszaki problémák megoldásával, inkább ezekhez képest metaproblémák megoldása a feladata. A szükséges tudás eltolódik a műszaki-gazdasági problémáktól a hálózatokról, rendszerekről, emberi rendszerekről szerzett tudások felé. E ...

Az alkotókészség fejlesztése

Ez leginkább a bennünk lévő kreativitás, tudattalanunk kreativitásának a magunkhoz engedését jelenti. Az ehhez szükséges legfontosabb készség a laza nyitottság készsége. Ez egyfelől fizikai lazítást is jelent de vele összefüggésben elsősorban lelki lazítást is.  Ezért, még ha sokszor irracionálisnak is tűnik a csoportmunka szervezésekor sokszor ritmikusan, illesszünk a munkafázisok közé játékos, oldott laza elemeket.  

Az alkotási folyamat szakaszai

Az alkotási folyamatnak különböző szakaszai vannak, s e szakaszokban különböző képességek munkálnak.  Amikor a magunk és egy csoport kreativitásának fejlesztésén gondolkodunk, akkor e fázisokban fontos képességeket kell fejlesztenünk.

Ha ...

Mikor van szükség alkotó csoportmunkára?

Nincs mindig szükségünk a csoportmunkára, s nem kell minden problémához, alkotó módon nyúlnunk. Az alábbi feltételek megléte esetén érdemes alkotó jellegű csoportmunkát szervezni:

• Sikerlélektani megfigyelés, hogy a sikeres emberek, szervezetek olyan problémák megoldásán, olyan célok kitűzésén fáradoznak, amelyek megoldására elég jók az esélyeik. Olyan célokat tűznek ki, amelyekre e két kritérium igaz:  A célok elérése rajtuk, illetve az általuk mozgósítható erőforrásokkal elérhető.  A célok eléréséhez jók az esélyeik, azaz olyan cselekvést igényel a cél elérése, amelyben a szervezet jó.  Ez sokszor a csoportmunka során is érvényesítendő szempont, ha a csoportot a ...

Az alkotást segítő jelenségek

Az elhalasztott ítéletalkotás

Az alkotó csoportmunka szervezésénél figyelembe kell venni mindazt, ami az előző két (ilyen című) szövegben írtam) . Főleg az előkészítési szakaszban van néhány olyan tulajdonság, amit a csoportvezetőnek érdemes figyelnie. A probléma előkészítésnél és az ötletgyűjtésnél van néhány jelenség, ami be tudja fagyasztani, vagy meg tudja lódítani a csoport fantáziáját. Ismerős az, amikor beindul egy csapat. Ha túl hamar elkezdjük kritizálni az ötleteket, akkor be fog fagyni az ötletezés. Ezért az előkészítés szakaszában tilos kritizálni.  Az elhalasztott ítéletalkotást kell használni.

A gyöngyhalász . A gyöngyhalász példáját hallottam ennek ...

Az előző szövegekben bemutatott iskolai példában érezhető, hogy az iskolai kommunikáció sok aktusa nem felelt meg a racionális megbeszélésnek. Hogy jobban tudjuk elemezni a kommunikációs helyzeteket, el kell tudnunk különíteni egymástól a különféle cselekvéseket. A kommunikatív racionalitás megértéséhez a kommunikatív cselekvést el kell különíteni más cselekvésfajtáktól.

Most Jürgen Habermas kommunikatív racionalitás modelljét mutatom be. (Habermas, Jürgen: A cselekvésracionalitás aspektusai. in. Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1994. E szöveg alapján készítettem ezt az ábrákat.)

Habermas először is elválasztja a cselekvést a megfigyelhető viselkedéstől azzal, hogy a cselekvésben ...

Az önreflexió feltétele az éntudat kialakulásának. Történelmi korban vagyunk - Gaia kezdeti önreflexióinak a korszakában.

Úgy nézd ezt a videót, hogy tudd:

• tekinteted által az öntudatra ébredő Gaia nézi önmagát.
• Ha csodálkozol, Ő csodálkozik,
• ha gyönyörködsz, Ő gyönyörködik - általad - önmagában.

https://www.youtube.com/watch?v=FG0fTKAqZ5g

Fidrich Róbert megosztotta http://www.facebook.com/AstronomyPictureOfTheDay

videóját.

Erről részletesen a http://www.szazadveg.hu/szazadveg/ 112 oldalán olvashatsz.

Iskola- szülő konfliktus kezelése facilitátori segítséggel

1999 őszén felkértek a Velencei Általános Iskolában egy- az iskola és a szülők között kialakult konfliktus megvitatásához külső segítőnek.

A konfliktusokról alkotott képünk gyakran haragról szól, és a kezelésükről meg azt gondoljuk, hogy az a békítés.

Ebben a felkérésben semmi ilyen nem volt. Ez egy jól kezelt konfliktusról szóló történet. Azt mutatja, hogy „konfliktusok nélkül” is lehet konfliktusokat kezelni. A történet pozitív, s ugyan én is szerepeltem benne, de velencei polgárokról szól, igazgatóról, polgármesterről, önkormányzatról, szülőkről és pedagógusokról, akik időben elkezdték kezelni nézeteltérésüket. És a facilitátor meghívása is ...

1. A megbeszélés, mint globális munkatér

A munkahelyeken a legtöbbször a vezető vállalja a vitavezető szerepet. De a vezető a legfőbb problémamegoldó is. A vezető nagy valószínűséggel nem tanult moderátori ismereteket, azt legfeljebb valahogyan kialakította. Így e két szerepe össz ekeveredik, s ez gyakran többet árt, mint használ. A vezető, ha meg is próbálja szabályozni a megbeszélést, a legtöbbször ő maga szegi meg a maga által hozott szabályokat. S mivel ezt általában nem legitim kibeszélni, a vezető nincs is ennek tudatában. Ha ez súlyossá válik, a résztvevők megszokják, hogy a problémamegoldás valódi színtere nem a vezetővel együtt tartott megbeszélés, s az értekezletek kiürülnek.

...

"Iskola a határon

Iskola a határon de nem Ottlik klasszikus regényéből, hanem az összeépült, szinte egybeforrt Velence és Kápolnásnyék mezsgyéjén. Mely körül magasra csaptak az indulat hullámai.

Valaha, a nem is oly távoli múltban, Velence és Kápolnásnyék közös büszkesége volt az általános iskola. Kifogástalan tornateremmel, testnevelés tagozattal, sőt az országban is párját ritkító módon tanuszodával!

Ám a két település szétválása óta a nézeteltérés kiapadhatatlan forrásává vált az iskola ügye. Ugyanis a faluhatár éppen az intézmény kerítésénél húzódik. Hiába tűnik olybá az idegennek, hogy nyilvánvalóan Velencéhez tartozik, tulajdonjogilag Kápolnyásnyéket illeti. Ellenben, hogy bonyolultabb legyen a ...

Az előző szövegben bemutattam egy esetet, ahol nem beszéltek meg nyíltan egy iskolai problémát. (E szöveg előzménye: http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/14/veri-e_a_tanar_ur_a_gyerekeket )

S e torz a kommunikáció következtében hiteltelenné vált az intézmény, s a benne szereplők. Feltételezhető, hogy a bemutatott gimnázium minden szereplője (vagy a szereplők tudatos része) tudta, hogy a diákok megverése a törvény szerint büntetendő, s azt is végiggondolhatták az igazlátót szervező iskolapolgárok, hogy a diákok verése nem összeegyeztethető a demokrácia értékeivel, amelyet éppen az igazlátó nap szervezése helyezett reflektorfénybe. S ezért nem is lehetett az iskola széles nyilvánossága előtt képviselni azt, hogy vannak esetek, ...

„A szervezeti problémák megbeszélése gyakran nehéz. Sok indulat lappanghat, sok rejtett törekvés lehet akkor is, ha a felek a kölcsönös megegyezésre törekszenek. Ezért a szervezetek egyre gyakrabban alkalmaznak olyan szakértőt, facilitátort, vagy moderátort, aki e szervezeti tisztázó folyamatokhoz segíti a szervezetet. Neki az a dolga, hogy segítsen a kommunikatív racionalitás kialakításában. Ez szervezetfejlesztési, vállalkozási, vezetési tapasztalatokat, s a csoportos emberi problémák ismeretét igényli. … (Neki) az a dolga, hogy segítse a feleket, abban hogy megértsék egymás nézeteit és ha lehetséges közösen döntsenek … dolga …hogy biztosítsa a racionális megbeszélés feltételeit.” (Részlet az „El vagyunk havazva. Hogyan ...