Az oktatási rendszer csinált fejlett, tudásalapú gazdaságot

"Nagyon leegyszerűsítve a dolgot az, hogy az elmaradt, nem túl jó adottságokkal rendelkező északi országból a jó oktatási rendszer csinált fejlett, tudásalapú gazdaságot. Míg nálunk éppen most központosítják az oktatást, a finneknél teljesen decentralizált a rendszer. Mivel a társadalom szemében elismert, jól fizetett és vonzó a tanári hivatás, a főiskolákon a legjobbak közül tudnak válogatni. A Finn csoda titka az oktatás."

Itt olvashatod részletesen az "Út a jövőbe oldalon"

Kép

http://www.albertacanada.com/business/export/finland.aspx

„Minden ember láthatja a technikát, amivel győzelmet aratok – írta Cun Ce-, de amit senki sem láthat, az a stratégia, amelyből a nagyszerű győzelem kibontakozhat”

A korábban bemutatott három dimenziós tőkemodellből indulunk tovább, amelyben a tőke alkotórészei az emberek által alkotott: tárgyak, a s zimbolikus - tudás és v ilágunk értékkel teli hierarchikus rendje. Most a tudástőke szerepéről írok.

Tudástőke

A kommunikáció: láttatás.

A sorozat harmadik részében példálóztam avval, hogy az ősember megmutatja a fiának az őz nyomát, s azt mondja "Ez itt az őz nyoma". E példában a közlő: láttat olyan perspektívát, amiből „látszik” jelentés. (Miközben sok más is látszik a képen, ami nem jelenti az őz ...

Jürgen Habermas

Habermas kommunikatív cselekvés elmélete egy fontos háttér abban, amit a "Hetedik világon" írok.

e bejegyzésekben szerepelt:

• Veri e a tanár úr a gyerekeket?
• A gimi, ahol titokban diákot vernek.
• Mese a demokráciáról
• És akkor Habermas ...

Ezt találod Habermasról a wikipédián

Itt járt Budapesten

Itt olvashatsz tudósítást az előadásról, s megnézheted az előadásról készült felvételt is. (Ez egy hosszú felvétel, akkor szánd rá magad, ha van rá két órád.)  Érdemes.

http://444.hu/2014/05/29/habermas-magyarorszag-tavolabb-kerult-europatol/

http://m.hvg.hu/vilag/20140529_Habermas_Budapest

Hogyan férünk hozzá a javakhoz?

Három különböző problémamegoldó felkészültséggel él az ember:

• tárgyi-anyagi javakkal, (enni, inni, ruházkodni, lakni, utazni stb feltételek)
• szimbolikus tudással, (a fejünkben lévő és kommunikálható tudás, ami segít eligazodni a világban)
• s a „mi a jobb” típusú értékelő tudással (ez arra jó, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, ez olyan tudás, ami hierarchiába rendezi el a rossz-jó-jobb dolgokat)

Bemutattam őket az előző jegyzetben.

Most az élethez szükséges felkészültségek hozzáférési (participációs) feltételeit vázolom fel.

Tárgyakhoz való egyenlőtlen hozzáférés

A fizikai tárgyakhoz való hozzáférésnek vannak természeti, fizikai ...

A tőke problémamegoldó felkészültség

A "Milyen munka társadalmát építjük?" kérdés igényli azt, hogy megértsük, hogy mivel dolgozunk, s mi mindent hozunk létre a munkával. Problémamegoldó felkészültségekre támaszkodunk, s ilyeneket hozunk létre.

A problémamegoldó felkészültség a szervezet értékéhez sorolható dolog. Értékesebb az a szervezet, amelyben több problémamegoldó felkészültség van. A felkészültségeket manapság a szervezet immateriális vagyonához sorolják. Ez a felkészültség rokon a hasznosság és a használati érték fogalmával.

A hasznosság „(közg) a javaknak az a tulajdonsága, hogy emberi szükséglet kielégítésére alkalmasak.” használati érték , a „hasznosság szinonimájaként elsősorban a ...

Hét fő területen kell fejlődnünk, ha teljes életet akarunk élni

 A holonikus életvezetés sorozat új bejegyzése .

• dolgozni kell a külső világban elért sikereken, de figyelni kell a belső fejlődésünkre is,
• fejleszteni kell önmagunkat, s fejleszteni kell a kapcsolatainkat is.

E követelményeket rendszerezi egységbe holonikus modellünk , amelyben leírjuk, hogy mely területeken kell eredményesnek lennünk, hogy teljes életet éljünk.

1.Önelfogadás, pozitív énkép

Fejleszthetjük kapcsolatunkat saját belső erőforrásainkkal: ez az „önismeret és önelfogadás, a pozitív énkép ereje”. Ez az önmagunkból szerzett tapasztalatok elfogadó szeretet-teli elfogadása, megértése. S ez nem intellektuális ...

Hozzáadott érték és oktatás

„Minek ennyi diplomás?”

Néhány idézet jön, cégvezetőkkel készített interjúból

„ …egyéb kompetenciáink is úgy fejlődjenek, hogy legyenek mindig olyan erősségek, amik, nem az olcsóság miatt, hanem később már az intelligencia, a megfelelő rugalmasság miatt érdemes legyen itt Magyarországon gyártani és termelni.”

A céget egy német anya magyarországi leányvállalataként, sok társához hasonlóan a relatíve olcsó és jól képzett magyar munkaerőre alapozva hozták létre. Kiválóan megfelelt ennek, s éltanulónak számítanak a többi leányvállalat között. A mai válságos időben is jelentős fejlesztéseket hajtanak végre e versenyelőnyre alapozva. A cégvezető stratégiája már 10 éve ...

Jó munkával, korrupció nélkül

Tiszta átlátható piaci viszonyokra, tiszta szakmai versenyre vágyom. Ha a korrupció miatt nincs hazai verseny, ha a korrupt szervezetek nyernek mindenhol, ahol csak lehet, akkor e szervezetek alapvető kompetenciái nem a szakmai üzleti versenyt, az ügyfelek igényeinek kielégítését  szolgálják, hanem a korrupciót. Ez pedig aláássa a versenyképességet. A nemzeti tőke erősítése közös érdekünk. Ám a nemzeti tőkének nem az az ismérve, hogy a tőkét a nemzettől lopta. Nem mindegy, hogy jó munkával, vagy korrupcióval gyarapodunk. A korrupcióval és a jó munkával nem egyenlő mértékben élnek és gyarapodnak a szervezetek. Az ábrán lévő négyzet a nemzeti tőke keletkezését ábrázolja a korrupció és a ...

„Lehet művészet vállalatot vezetni”

A Kormány sokat beszél arról, hogy a munka társadalmát kell építeni. Munka társadalma sokféle van. A munka ünnepén elindítok egy sorozatot, hogy jobban lássuk miféle munka társadalmai épülnek a XXI. században.

Ezt a munkát nemcsak a kormány végzi, hanem épül ez a szervezetekben. Bemutatok egy cégvezetői gondolkodást erről. (az interjúban a cég neve helyén "X" van)

Piacon realizálható előnyt jelent az olyan szervezeti kultúra, amelyben a magasan kvalifikált, együttműködő, én-bevont szellemi munka feltételei adottak. Az én-bevontság fordítottan arányos az elidegenedéssel. Én-bevontság nélkül nincs mélyen, értelem-telien megosztott tudás. Ez egy innovációs típusa a munkának, ...

A dolgozókról különböző elméleteket alkotnak a vezetők. Ezek két szélső esete az X és az Y elmélet.

Az “X” elmélet

Ez a vezetés klasszikus iskolájának megfelelő feltételezésekkel él

• Az átlagemberben veleszületett idegenkedés van a munkával szemben. A vezetés feladata, hogy különböző módokon ezt ellensúlyozza.
• Ennek megfelelően a legtöbb embert kényszeríteni, ellenőrizni, irányítani, és büntetéssel fenyegetni kell annak érdekében, hogy a feladatát megfelelően végezze. Az engedékenység, a vezetői jó szándék nem célravezető, helyette előnyben kell részesíteni a külső kényszert és az ellenőrzést.
• Az átlagember nem szereti a felelősséget, ezzel szemben igényli, hogy irányítsák.

McGregor ...

E blog a tudástársadalommal foglalkozik, s nem politikával, de a politika minősége hat arra, hogy milyen mértékben haladunk egy tudástársadalom felé. A tudástársadalom kialakulása közéleti kérdés is és a vele való foglalkozás politika is. 

"A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat." (Wikipédia)

"A politikai cselekvő szereplői felléphetnek egyénileg vagy érdekcsoportokon keresztül, úgy mint közhatalom, társadalmi szervezet , mozgalom, petíciós bizottság, polgári engedetlenség és a közéletről a tájékoztatással foglalkozók. A politika fontos ...

"- Tán még az áramot is ráengedné. - Esküszöm megtenném! - üvölti vicsorogva a Tizenkét dühös ember című filmben az esküdtszék egyik tagja, miközben egy vádlott fiúról el kellene dönteniük, hogy bűnös vagy ártatlan. Politikai közbeszédünk sok szereplője hasonlít az esküdtre. Kiveszni látszik a racionális közéleti diskurzus, a helyén áldozatát kereső indulat van. A jelenség patologikus." 

Sorozatok a "Hetedik világ on, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

A mai magyar politikában nagy erők dolgoznak azon, hogy a józan közéleti diskurzus nyelvét elvegyék tőlünk. Vannak értelem alatti állapotaink, s ezeket elő tudja hívni a politikai kommunikáció. Ezek regresszív ...

A nyílttá tett keret

Kedden egy társaságban azt mondtam, hogy a (választáson) tönkrevert oldalon álltam. "Én is" - mondta egy nagyra becsült ismerősöm. S összemosolyogtunk.

Hétfő délután óta - miután lassan magamhoz tértem a kialvatlanságból és a csalódásból – van bennem egy e tönkrevert helyzethez nem illő jó érzés: nyugalom, büszkeség, s furcsa - béke. Erkölcsi. A választás - vereségestől - megerősített. (na nem abban, hogy jók voltunk) S napok óta gondolkodok, hogy miért?

Most a Kálmán Olga - Schiffer András vitáról keletkezett össznépi internetes vita kapcsán végre el tudom mondani. (nyílttá teszem: ezzel a bevezetővel keretezem a most következőket)

A vita

Fontos a vita keretéhez, ami az ATV Egyenes ...

Hogyan értjük meg egymást?

A vezetői munka leginkább gondolkodás és kommunikáció. A kommunikációról mégis egy olyan m odell szerint gondolkodnak a vezetők, ami alig felel meg annak, ami ilyenkor történik. Az ábrán látható uralkodó modellből kimarad egy csomó tétel, ami nélkül nincs kommunikáció. Egy sorozatban járjunk utána mi történik, amikor kooperálunk és ehhez kommunikálunk!

1. Hogyan értjük meg egymást? 1 "Sok vezető itt esik hibába. A másik emberre úgy tekint, mint szándékokkal rendelkező (intencionális) lényre (ez még helyes), de nem veszi észre, hogy a másik őrá is így tekint. Mert lehet, hogy a másik éppen az ő viselkedésének értelmezése alapján viselkedik éppen úgy, ahogy viselkedik. A vezető hibázik, ha a ...

"El vagyunk havazva" - bevezetés

" a kutatott csapat olyan nagyon nem bánta a túlterhelést „ez még mindig jobb, mint, ha nem lenne munkánk” - mondták többen is.

 Min van túl a túlterhelés? Ha egy csővezetékben túlnyomás van, az egy előre definiált nyomáson túli állapotot jelent. A vezetői túlterhelésről szóló beszédben nem szokás előre megállapodni abban, hogy mi ez a terhelés, ezért itt a közbeszéd keveset segít. Az emberek érzik. Így máshogy kell megalapozni a vezetői túlterhelés jelenségét.

Van a magas teljesítménynek egy varázslatos önfeledt állapota. Így írtam erről 1995-ben.

„És sokat dolgozunk, haladunk erővel, akarattal a céljaink felé, apránként leküzdjük az akadályokat. S, ha igazán komoly ...

Van egy bőségszaru, ... mindenki kaphatna belőle, de mégsem működik

Csányi Vilmos előadása érint egy korábbi bejegyzésben bemutatott egyenlőtlenség témát , s át is vezet a "Feltétel nélküli alapjövedelem" témájához. Ennek egyik vitairatát a szöveg végén linkelheted.

Ahogyan az etológus látja a mai és a közeljövő globális világának dolgait. Csányi Vilmos előadásából:

„… az emberiség problémáját én most annak látom, hogy van egy bőségszaru, amivel mindent elő lehet állítani, és mindenkinek lehetne belőle, de mégsem működik, mert vannak, akik – ha nem is halnak éhen, - akik néhány centből élnek, és vannak milliárdosok, és nem tudjuk pontosan megmondani, hogy miért.  Ez a nagy válság, ami itt a világot ...

Hogyan férünk hozzá a javakhoz?

Három különböző problémamegoldó felkészültséggel él az ember:

• tárgyi-anyagi javakkal, (enni, inni, ruházkodni, lakni, utazni stb feltételek)
• szimbolikus tudással, (a fejünkben lévő és kommunikálható tudás, ami segít eligazodni a világban)
• s a „mi a jobb” típusú értékelő tudással (ez arra jó, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, ez olyan tudás, ami hierarchiába rendezi el a rossz-jó-jobb dolgokat)

Bemutattam őket egy korábbi bejegyzésben .

A felkészültségekben való részesedés (participáció) központi kérdése a kommunikáció participációs elméletének. Mindezek az élet szükséges feltételei, de életlehetőségeink különböznek, mert különböző ...

Nem lehet nem politizálni

A politika a közösség (polisz) ügyeivel való foglalkozás. A politika a polisz érdekében elvesz valakiktől javakat, s odaadja valakiknek. Jó esetben ezt a közösség érdekében teszi. S hogy mi a közösség érdeke, azt vagy veled, vagy nélküled fogalmazzák meg. S ebben is benne vagy. Cselekvő, vagy elszenvedő. Haszonélvező, vagy fizető. Valószínű, hogy az életed során ez is az is. A legtöbben fizetünk. Jó esetben önként és dalolva, mert ami történik, az nekünk is tetsző. Gyakran fogcsikorgatva, mert ellenünkre van. Beszállsz, vagy nem, benne vagy, s fizetsz.

A politikai eszmék "mi a jobb" típusú tudások

Segítségükkel problémákat oldunk meg. A politikai eszmeáramlatokra úgy is lehet tekinteni, mint ...

1. Delfin metafora. Intelligens egységek együttműködő hálózata. Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható. Tovább:

2. Tudástársadalom és kölcsönös megértés . Ma már nem a fizikai munka teremti a legnagyobb értéket, hanem a termékbe beépített tudás. A tudás a termékekben, a piaci ismeretekben, a marketingben, a gazdasági előrejelzésekben, s az emberi erőforrás képességeiben. Az értékek a következő évtizedekben egyre inkább szellemi munkából származnak. Ez a változás átrendezi a világot. Tovább!

3. Hogyan oldjunk meg stratégiai problémákat? A ...

Racionális és intuitív

Az előző szövegben bemutattam a tudatosság két típusát. (E szöveg értéséhez jó, ha azt is elolvastad) A menedzsment-gondolkodásban a fokális - járulékos megkülönböztetést használva azt is mondhatjuk, hogy van olyan gondolkodási típus, amelyik főleg a fokális tudatosságra épül (ezt gondolja magáról), s a fókuszába állított tényekkel logikusan operál, s megkülönböztethető ettől egy olyan, ahol a jelenségeket leíró fogalmaknak „elmosódottabb” a határa, s a gondolkodás jobban épít az intuícióra, ami meg alapoz a járulékos tudatosságra. [1] Hadd mutassam meg Tolsztoj segítségével, egy Kutozovról szóló részben [2] miről van szó. A Napóleont legyőző főparancsnokról szóló leírás jó lehet ...

Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált. [1]

Az értelem hálója

Minden tudás - így a szervezeti tudás is - hálózatos szerkezetű. Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek. De hogyan konstruáljuk az értelmet? Mi alapján mondjuk, hogy ennek a munkának, terhelésnek van értelme, s ennek meg nincs. Valahogyan elrendezzük a jó, és jobb és még jobb, értékes - értékesebb … relációkat. S van értelmes és értelmesebb és …. Végül valamit mondanunk kell a végtelen regresszió elkerülése miatt a „végső”, vagy „alapvető” értelemről is. Van ilyen? Vagy ez csak a mi konstrukciónk? E részben elidőzünk József Attilánál, ...

A teljesítménymotiváció modellje

A holonikus életvezetés sorozat hetedik része

A sikerlélektan szóra a tudományosan képzett elme gyanakvóan tekint, mert a siker ígéretével sok szolgáltatást és könyvet el lehet adni. És közben az árut nem ellenőrizte a tudomány. Arra gyanakszik, hogy gagyi. A tudomány az igazságért felelős intézmény, s nem a piaci eredményért. A piaci meg siker nem feltétlen jelenti, hogy az áru igaz tudásra épül. Így van eladhatatlan igazság, s értékesített gagyi is. Lehet igaz is, de lehet hamis is, nincs ellenőrizve.

Mutatok egy  modellt, mely a tudományból származik, s a gyakorlatban is működik. A sikerre való motivációt a teljesítménymotiváció címszó alatt tárgyalja a szakirodalom. A ...

Kutyus avatár az egyetemi csoportban

Egy médiahasználatról szóló levelező kurzuson blogbejegyzést kell a diákoknak írni, majd ezt fel kell tenni a csoport facebook csoportjára. E facebook csoporton kommunikálunk a félév során.

Az egyik diáknak nincs facebook oldala, mert tart attól, hogy állandóan a neten lógjon, s ezért nem regisztrált. Én ezt tolerálom, de megbeszéljük, hogy kissé bonyolult lesz számára a kommunikáció.

Szervezzük az órán a csoportot, amikor az egyik diák felajánlja a facebooktól tartózkodó diáknak a kutyája facebook oldalát , hogy amíg a félév tart addig a kutya nevén kommunikálhasson a csoportban.

Így a kutyust felvettük a kurzus facebook csoport tagjai közé.

A kutya most a diák avatárja.

Csak ...

A környezet válaszható, alakítható

A sikerről szóló gondolkodás egyik fontos dilemmája, hogy a környezet, az erőfeszítéseink, a szerencse vagy a tehetségünk határozza meg a sikereinket.

Mindegyiknek van szerepe abban, hogy elérjük-e egy-egy célunkat, vagy sem. Van, hogy a környezet segít, de van, hogy visszahúz, van, hogy szerencsénk van, vagy hogy balszerencsénk, valamihez vagy van tehetségünk, vagy nincs. Ezek adottak, s első ránézésre nem múlnak rajtunk.

De van egy,  köztük ami rajtunk múlik, s ami kihasználja, dinamizálja a többit: a saját cselekvésünk. 

A környezet is választható. Erről is beszél Feldmár András. Ajánlott olvasnivaló a holonikus életvezetés sorozathoz.

"Fel kell tennünk magunknak a kérdést: ...

A problémamegoldó felkészültség a szervezet értékéhez, vagyonához sorolható dolog. Értékesebb az a szervezet, amelyben több problémamegoldó felkészültség van. Ezeket manapság a szervezet immateriális vagyonához sorolják. A szövegből e tőkét mélyebb alapjai felől tudjuk megérteni.

1. Problémamegoldó felkészültség - használati érték – érték - tőke

Az előző szövegekben a kommunikációt, mint tudások cseréjét mutatom be. Azt is láttuk, hogy a hajlandóság a tudások megosztására növeli a szervezeti tőkét. Most e tudások természetét elemezzük. (Ez a szöveg egy korábbi írásom blogos változata, lásd az irodalomjegyzékben)

Szervezetfejlesztőként találkoztam a kommunikáció participációs modelljével, s e ...